Levéláradat

Egyre több befektető érdeklődik a kéretlen elektronikus leveleket, a spameket kiszűrő szoftverek iránt. A világ vezető internetszolgáltatói mellett ma már számos kockázatitőke-társaság is mind nagyobb üzletet vár a spamek terjesztésének megakadályozásától.

A szakmai befektetők azonban egyelőre még óvatosak. A kéretlen levelek elleni technikai rendszer kifejlesztése ugyanis még igencsak gyerekcipőben jár. Jelenleg pedig még senki sem lehet biztos abban, hogy melyik szolgáltató válhat a spam elleni küzdelem élharcosává. Igaz, a Microsoft szoftverbirodalom már bejelentette: ők lesznek a spamet kiszűrő szoftverek első számú szállítói.

A helyzet azért is kritikus, mert a kéretlen levelek négy éve elburjánzott forgalma ma már odáig fajult, hogy a spammal foglalkozó társaságoknak kiterjedt levelezési listája van, amelyhez a vállalatok számítógépes hálózatáról jutottak hozzá. Becslések szerint ma már az összes postázott elektronikus levél fele spam.

Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy a fogyasztók határozottan elítélik a kéretlen elektronikus leveleket. Mindezek végett csak az USA-ban a nagyvállalatok összesen 10 milliárd dollárig terjedő összeget költöttek a védekezésre. A Microsoft becslései szerint 2003-ban elképzelhető az is, hogy az említett összeg dupláját fordítják a társaságok a nem várt hirdetések megakadályozására.

Spamellenes szolgáltatásokat mind többen ajánlanak. Jelenleg 30 ilyen cég ismert. Masha Khmartseva, a Radicati Group elemzője szerint azonban nem nagyon remélhetnek hasznot befektetésüktől. Mint mondja: már most is érezhetően intenzív a piac, és még több vállalkozás csatlakozhat a következő néhány évben ehhez a küzdelemhez. A spamellenes piac értéke 2007-re elérheti a 2,4 milliárd dollárt.

Az elektronikus hirdetések ellen jelenleg világszerte óriási kampány folyik. Ez persze egyelőre nem hozta meg a várt eredményt. A jelenlegi tendencia alapján a spamek száma exponenciálisan nő. A Jupiter Media Matrix kutatása alapján 2006-ra a felhasználók naponta átlagosan 1400 ilyen e-mailt kaphatnak. John Quarterman, a Matrix című hálózati kiadvány alapítója szerint ha csak a kéretlen levelek kitörlésére fordított időveszteséget számítjuk, akkor ez is napi 350 ezer, évi 87 millió dollár veszteséget jelent. A spam ráadásul pazarolja, sokszor megbénítja a hálózati és számítástechnikai erőforrásokat.

A nemkívánatos elektronikus leveleket nemcsak egyes országok tiltanák be; neves szervezetek és nagyvállalatok is ellenzik forgalmukat. Az amerikai Federal Trade Commission (FTC) nemrégiben konferenciára hívta a szabályozókat és az üzleti élet döntéshozóit, hogy a nem kért e-mailek megszüntetéséről tárgyaljanak. Az AOL Time Warner pedig öt pert indított a nemkívánatos e-mailek miatt tucatnyi cég és több magánszemély ellen. A társaság összesen 10 millió dolláros kártérítést követel, mondván, hogy a perben megjelöltek egymilliárd elektronikus hirdetést, spamet küldtek szét az AOL felhasználóinak. A Microsoft már korábban megpróbált kidolgozni egy spameket kizáró technológiát, azonban egyelőre nem tudta sikeresen működtetni a rendszert.

Európában az EU tagállamai közül Ausztriában, Dániában, Finn-, Német-, Görög- és Olaszországban általában törvény rendelkezik arról, hogy csak az érintettek előzetes hozzájárulásával küldhető el online hirdetés. Az ősztől azonban egy EU-direktíva értelmében már az összes tagországnak a saját eszközeivel kell biztosítania a spamek megfékezését.



Magyarországon kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával küldhető el online hirdetés, és az elektronikus reklámoknak egyértelműen azonosíthatóknak kell lenniük - mondja ki az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások egyes kérdé-seiről szóló 2001. évi CVIII. törvény. Aki ennek a betartását elmulasztja, azt akár 500 ezer forintig terjedő bírsággal is sújthatják.