Mennyit ér az ERP?

A vállalatirányítási szoftverek iránti kereslet továbbra is jelentősnek számít, bár kétségtelen, hogy e termékek igazi felfutása az elmúlt évtizedben volt tapasztalható - állapítja meg a META Group mintegy 200 darab, milliárd dollárt meghaladó éves forgalmú társaság megkérdezésével végzett felmérése.

A kutató cég úgy látja, hogy az ERP-piac már túl van a "boom" időszakán. Ez volt ugyanis az a korszak, amikor a legtöbb nagyvállalat bonyolult belső jogi szabályozórendszerét elektronizálta. Ez igen nagy ráfordítást jelentett, de a dolog újdonságából adódóan az általa elérhető értéktöbblet is jelentős volt, a gyors megtérülés reménye így számos nagy megrendelésben öltött testet. A belső szabályozórendszer ezáltal ugyanis átláthatóbbá vált, a folyamatok hatékonysága és az információk megbízhatósága nőtt, javultak tehát a termelékenységi mutatók is. A tanulmány szerint azonban a kilencvenes évek második felében a piachódítást más külső tényezők is alátámasztották. A világgazdaság akkoriban igen jól teljesített, a szereplők bíztak a jövőben, így készek voltak komoly invesztíciókra. A korszerűsítés kényszerét hajtotta ráadásul az "Y2K-réme" is, azaz a 2000. év problémájának informatikai rendezését gyakran generális korszerűsítéssel kötötték össze, ezt tüzelte ráadásul az e-business fogalmának emelkedése, amely számos - a korszerű menedzsmentszemléletet demonstrálni akaró - vállalatvezetőt újabb beruházásokra sarkallt. Ekkoriban még ritkaságszámba ment, hogy a cégvezetés gazdaságossági számítások kielemezése után írta volna alá a beruházás megbízási szerződését. Mára ez az inga visszaütött - véli a tanulmány. A mostani beruházások költségkerete igen feszes, nagy számú és igen részletes elemzésnek kell az ERP-rend-szerek fejlesztését alátámasztani, ami a szolgáltatóknak is nehézkesebb piaci érvényesülést jelent.

A helyzet tehát a szolgáltatók és a potenciális megrendelők figyelmét is az efféle invesztíciók értékelési módszereire irányítja. A mellékelt táblázatban szereplő négy szempont alapján elvégezhető a rangsorolás. A META Group tapasztalata szerint elsősorban a TCO-, a relatív TCO- és a TTI-mutatók alapján érdemes mérlegelni, és a vizsgálatot - ésszerű határok között - minél több ajánlatra elvégezni.

A könnyen számszerűsíthető szempontok mellett érdemes azonban az egyes termékek további sajátságait is fontolóra venni. A "komplex értékelés" így kiterjed az egyes modulok, így a pénzügyi, humán erőforrás kezelői, termelésnyilvántartó, vevőkapcsolati (CRM), disztribúciós és logisztikai elemek bírálatára. Vizsgálni érdemes, hogy melyik termékcsoport milyen méretű felhasználói közösség mellett optimális. Elgondolkoztató elem továbbá, hogy egy központú vagy összetett struktúrát érdemes-e kialakítani.

A TCO tehát egymagában félrevezető értékelést adhat, a projektméret és a komplexitás figyelembevétele nélkül pusztán iparági átlagokra figyelni nem elegendő. A felmérés során nyert tapasztalatok szerint a cégek átlagos relatív TCO-mutatója 1,4 százalék, míg az ICO átlaga 17,5 millió dollár. Az átlagot tekintve elmondható, hogy a bevezetési költségek 25 százaléka fordítódott szoftvervásárlásra. Ez a négyszeres szorzó pedig a tapasztalatok szerint általánosan elfogadott értékelési mutató az ERP-vásárlók körében. További irányadó elem a szolgáltatások költségének szoftverdíjakhoz mért aránya, e szerint átlagosan az 1,6:1 viszonyszám az elfogadott. A META Group azonban emlékeztet, hogy specifikus elemek igencsak eltéríthetik ezt az arányt a átlagtól, így túlzott szerepet nem érdemes szánni ezen mutatószámoknak.

A felmérés tapasztalata szerint az átlagos implementációs idő 20 hónap, az első haszon pedig hét hónap elteltével jelentkezik. A TTB értéke tehát 27 hónap, ami közel tízszázalékos javulás az 1999-ben végzett legutóbbi vizsgálathoz képest.