Ausztria más alapokról indult

Bár hagyományaikban sok hasonlóság van Ausztria és Magyarország között, ám éppen az elmúlt 50 év történelmének különbözősége miatt más-más alapokról indult a két ország EU-csatlakozási folyamata. Ezért Ausztriában nem volt szükség külön felkészülésre, hiszen az ország már évtizedek óta része volt az európai gazdasági térségnek. Ugyanakkor mivel a turizmusban nincs egységes uniós irányítás, e terület az osztrák tartományokban különleges figyelmet kapott és kap - vélekedik Kapus György, az osztrák idegenforgalmi képviselet kelet-közép-európai igazgatója, a magyar képviselet vezetője.

Valójában Ausztriában a csatlakozás ténye nem jelentett változást sem az ország életében, sem a turizmusban. Sokkal inkább változást hozott a határok megszűnése, a schengeni egyezmény életbelépése, illetve az euró bevezetése. E két nagy horderejű döntés kézzelfogható változást is jelentett Ausztria életében, hiszen például Dél-Tirol - amely Olaszországhoz tartozik, de jellemzően osztrákok lakják - korábban a határ megléte, illetve a fizetőeszköz különbözősége miatt érezhetően különvált Tiroltól. Ez az elkülönülés mára teljesen megszűnt. Ez és az ehhez hasonló más kedvező változások mellett az euró bevezetése áremelésekkel járt, hiszen természetes módon az átálláskor mindenki fölfelé kerekített, így némileg drágultak a szolgáltatások. Ugyanakkor az euró fontos az osztrák turizmus számára, hiszen ma már pontosan látható, hogy a szolgáltatások árai hol helyezkednek el az EU-országok más szolgáltatóinak tarifáihoz viszonyítva. Például tudható, hogy a síturizmus számos szolgáltatása Ausztriában olcsóbb, mint Német- vagy Olaszországban, ám a sífelvonóárak magasabbak, hiszen az osztrák üzemeltetők más háttérszolgáltatások igénybevételét is beépítik áraikba.

Ausztriában egyébként nem szabályozzák központilag a turizmust, e feladat tartományi hatáskörbe tartozik. Ez abból a racionális megfontolásból alakult így, hogy minden tartomány más-más adottságokkal rendelkezik. Elég csak Tirol és Burgenland tartományt említeni. Ami még lényeges az osztrák turizmus irányításban, hogy ott nagyon fontos az alulról építkezés. Ez egyébként már működött a csatlakozás előtt is, így ez előnyt jelentett az ország számára. Magyarországon ennek hiánya - illetve a ma még élő és sokak által el is várt központi elosztás továbbélése - gondot fog jelenteni. Ez mutatja is a két ország turizmusában dolgozók mentalitása, gondolkodása közötti jelentős különbséget, hiszen míg az osztrák panziós, étteremtulajdonos tudja, hogy saját érdekében kell - egyebek mellett - a marketingmunkát hatékonyan csinálni, addig Magyarországon ennek érdekében az érintettek nem tesznek semmit vagy nem eleget, hanem a hatékony lépéseket a központi marketingszervezettől várják el. Kapus György úgy látja, ez a gondolkodásbeli különbség meghatározó lesz a csatlakozás után. Helyi szinten - önkormányzatoknak, vállalkozóknak - sokkal céltudatosabban kellene dolgozni a siker érdekében. Ugyanakkor látni kell azt is - mondta a szakember -, hogy az elmúlt évtizedben a magyar turizmus irányításában jelentős lépések történtek, amelyek fontosak a csatlakozás szempontjából is. Így például kiépült a külképviseleti hálózat és a megfelelő irányító szervezet.

Kapus György szerint Magyarország számára sem a 2004. május 1-jei csatlakozás fog változást jelenteni, hiszen a turisztikai ágazat cégei már évek óta a nemzetközi piacon dolgoznak, versenyben vannak nyugat-európai társaikkal. A csatlakozás érezhető változást majd az euró bevezetésével, illetve a schengeni határok életbelépésével jelent majd mind az emberek, mind a vállalkozások számára. (VG)