Bár sokan azt gondolják, milyen jó annak, akinek sikerült valamelyik EU-tagországban állást kapnia, hiszen így lehet nyelvet tanulni, pénzt keresni és kapcsolatokat építeni, ám ez nem egészen így van. Azzal nem számolnak az emberek, hogy a külföldi munkavállalás milyen napi küzdelmekkel jár. Az EU polgárai ugyanis általában nem, vagy csak kevéssé ismerik Magyarországot, így a tőlünk - vagy más volt szocialista országból - érkezőt fenntartásokkal, előítélettel fogadják, s igen hosszú időre van szükség, amíg bizonyítani tudjuk, hogy érünk anynyit, mint kinti társaink. Így foglalja össze többéves tapasztalatait Kormány Balázs, a Hotel Ibis Centrum igazgatója, aki több évet dolgozott Nagy-Britanniában szállodaigazgatóként. Mint mondja, közel egyéves kemény munka kellett ahhoz, hogy a helyi emberek elfogadják.
Egy pályázatot megnyerve sikerült kikerülni a szigetországban, ahol a feladat egy 88 szobás Ibis hotel megnyitása volt Coventry városában, amely egy 300 ezer lélekszámú kisváros. Bár ilyen feladatom már volt itthon - a 130 szobás Mercure Duna nyitása -, kint mégis más volt ez a munka - emlékezik viszsza a nagy erőpróba kezdetére. Bár a magyar szállodaipar már az elmúlt évtizedekben sokat tanult, vett át a nyugati gyakorlatból, mégis sok újdonságot kellett megtanulni, átvenni. A magas szintű nyelvtudás alapkövetelmény már induláskor, de egészen más a napi munka gyakorlata.
Például a napi működéshez szükséges alapanyagok, eszközök rendelésének gyakorlata egészen más kint, mint idehaza. De nagyon gyorsan meg kellett tanulni a partnercégek, a szállítók nevét, róluk a legfontosabb tudnivalókat. A munkát ugyanis már az első naptól százszázalékosan kellett teljesíteni. Arra senki sem volt tekintettel, hogy az új vezető külföldről érkezett és még nincs tapasztalata, helyismerete. A szállodavezető napi munkája is eltér a nálunk megszokottól, hiszen az igazgató például aktívan részt vesz az üzemeltetésben. Így ha kiégett egy villanykörte, vagy ha egy szobában csöpögött a vízcsap, akkor ezeket az apró munkákat akár az első számú vezetőnek is meg kell tudni javítani. De a recepció vagy az étterem munkáját is illett ismerni. Ha valaki hiányzott a létszámból, akkor az igazgató más megoldás hiányában maga csinálta meg a műszakot. Mindezt tudni, ismerni kellett, hiszen kint - eltérően a magyar gyakorlattól - nincs túl nagy presztízse a szállodaiparban dolgozni. Éppen ezért a hotelekben nagy a fluktuáció, így a betanításban, de a helyettesítésben is alapvető szerepe van az igazgatónak. Ott aki már egy évet eltölt egy szállodában, az megbízható, hűséges embernek számít. Ám a szakmai munkán túl is sokat kellett tenni ahhoz, hogy a helyiség vezető személyiségei elfogadjanak. Egy év után a város idegenvezetője lettem, majd felvettek a Common Purpose nevű szervezetbe, aminek a város legjelentősebb cégeinek és intézményeinek vezetői voltak tagjai. Talán furcsa, de Angliában illett belépni a helyi golfklubba ahhoz, hogy ne rekesszem ki magamat a társaságból. S rendszeresen el kellett járni pubokba is, ami az ottani társasági élet központja volt. S mindez még mindig nem volt elég ahhoz, hogy befogadjanak, ehhez meg kellett tanulni a társalgás alapjait is. Ismerni kellett a napi sajtót, kellett rendszeresen nézni a televízió legfontosabb műsorait, s persze illett szépirodalmat is olvasni - mondja Kormány Balázs. Bár a hazai szállodaipar sok dologban már hasonlít az EU gyakorlatához, szemléletében azonban még sok mindenben más, hiszen nálunk még uralkodik az tekintélyelvű irányítás. Ám a kinti tapasztalatokat az irányításom alatt működő szállodában gyakorlattá téve azt tapasztalom - mondja -, hogy munkatársaim szemében nagyobb a tekintélyem. Tisztelnek azért, mert el tudok látni feladatköröket a szállodában, és nem csak az irányítást tartom munkámna
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.