Amerikába mennének

Az informatika és a távközlésfejlesztés, valamint a távközlési és informatikai szolgáltatások területén működő kis- és középvállalkozások piacra jutásának támogatására a közelmúltban hirdette meg pályázatát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium "Amerikai piacra jutás támogatása kis- és közepes méretű vállalkozásoknak" címmel. A szaktárca a pályáztatást a Nemzetközi Technológiai Kht. közreműködésével valósítja meg. Az operatív bonyolítást az NT Kht. HTEC programirodája végzi, míg a támogatás a HTEC tavaly ősszel Virginia államban nyitott amerikai irodáján keresztül valósul meg. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 200 millió forint.

A program keretében igénybe vehető - maximum 100 ezer eurónyi támogatás - a pályázók piacra jutását segíti, de szükség esetén közreműködik a nyertes pályázók külföldi leányvállalatainak megalapításához és az üzletmenet megindításához. A szaktárca pályázatával majdnem egyidejűleg együttműködési szerződést kötött az Amerikai Magyar Cégvezetők Köre (AHEC) és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

A kezdeményezés célja, hogy segítsék a magyar informatikai termékek és szolgáltatások bejutását a világ legfejlettebb it-piacára. Az AHEC a megállapodás alapján tapasztalatszerzési lehetőségeket nyújt az amerikai piacon tevékenykedő magyar menedzsereknek, emellett közreműködik értékesítési és marketingprogramok összeállításában. Az IVSZ fogadja a nála jelentkezőket, és felkutatja azokat a vállalkozásokat és termékeket, amelyek exportképesek lehetnek az USA piacán.

Hogyan látják a magyar informatikai cégek amerikai piaci esélyeit? Erről kérdeztük meg több az ottani piacon már jelen lévő vagy még csak azt fontolgató magyar vállalkozás vezetőjét. A kép meglehetősen árnyalt, de a megkérdezettek mindegyike óvatosságra int, a jó szakmai képességek csak szükséges, de nem elégséges feltételei a sikeres startnak. Kellő piacismeret és valóban eladható termék híján kidobott pénz lehet

a "szilícium-völgyi álmok" kergetése.

Kóka János, az IVSZ elnöke: Magyarországon sok ugyan a termelőcég az it-piacon, de kevés a tényleges termék. Márpedig az amerikai piac inkább az utóbbira vevő. A magyar vállalkozásoknak a kiváló agyak begyűjtése mellett a marketinget és a csomagolást is magában foglaló termékfejlesztésre legalább annyira kell koncentrálniuk. Jól eladható terméknek tartom a tengerentúli piacon a vírusszűrő szoftvereket. Nagy feladat vár a hazai it-cégek amerikai lehetőségeinek felkutatásában a kormányzat által létesített virginiai központra is. A tengerentúli államban főként az internetbiztonsággal foglalkozó cégek kezdenek a Szilícium-völgyhöz hasonló üzleti közösséget kialakítani.

Bojár Gábor, a Graphisoft Rt. elnöke: Az amerikai piacon a kísérletezésnek is van haszna, hiszen ez az it-világ közepe. Az európai cégeknek azonban számolniuk kell azzal, hogy hátránnyal indulnak a tengerentúlon. Más az üzleti kultúra, az amerikaiak sokkal jobbak az európaiaknál a tömegtermelésben, Európa viszont sokkal erősebb az egyedi speciális igények kielégítésében. Szerintem a magyar cégeknek érdemesebb lenne inkább Japánban próbálkozni, ott az európai gondolkodáshoz közelebb álló az üzleti kultúra, arról nem beszélve, hogy az amerikainál magasabb árat lehet elérni bizonyos it-termékekre, szolgáltatásokra. A Graphisoft ettől függetlenül nem bánta meg, hogy jó néhány éve belépett az amerikai piacra. Az első választás, vagyis a Szilícium-völgyi jelenlét viszont nem volt jó döntés, így mi is áttelepültünk a keleti partra, ahol a legtöbb európai cég ottani érdekeltsége működik. Kaliforniában a jó szakemberek számára nem vonzó álláslehetőség európai vállalkozásnak dolgozni.

Ludman Lajos, a KFKI Rt. vezérigazgatója: Amerikai leányvállalatunk, a KFKI Systems működik és szerencsére ma már nem kell pénzt beletenni. De ettől a vállalkozástól még nagyon sokára fogunk meggazdagodni. Nem értékelném túl a saját tapasztalatainkat, mert ezek nem igazán számosak és hosszú időtartamra visszamutatók, így nem biztos, hogy messzemenő következtetéseket lehet levonni belőlük.

Tettünk kísérleteket külföldön máshol is, de mindenből egy közös tanulság szűrhető le: jobb úgy nekivágni egy ilyen vállalkozásnak, hogy az ember nagyon tudja, mit akar ott csinálni. Van egy alapvető kérdés, amire eddig nem nagyon adtak jó választ, miért gondolja bárki Magyarországon, hogy bármilyen szolgáltatással, legyen az akár informatikai is, nem magyar kultúrkörben sikeres lehet egy magyar cég. Erre eddig nemigen láttam példát. Ha valakinek van egy Rubik-kocka-ötlete, s ahhoz még jó marketinget is tud csinálni, világverő termék lehet belőle. A KFKI-ban idegenkedünk a dobozos termékek fejlesztésétől, mert ehhez hallatlan tőkeigény kell, és nagyon nagy a kockázat. A mi jelenlétünk Amerikában marketingcélokra használható inkább.

Kürti Sándor, a Kürt Rt. vezérigazgatója: Kevés és nagyon speciális termékünk van, amivel itthon piacvezetők vagyunk. Ha fejlődni akarunk, más piacokat kell keresnünk. A kiválasztás szempontja, hogy a szóban forgó piac konszolidált, fizetőképes és viszonylag kis kockázatú legyen. Az amerikai piac is ebbe a körbe sorolható, be is került a terveink közé. A szakembereink el is mentek feltérképezni a lehetőségeket, s abból azt szűrték le, hogy vannak kisebb kockázatú, jó üzleti lehetőséget ígérő

piacok is, ráadásul jóval közelebb. Németországban és Ausztriában nincs vetélytársunk, Amerikában pedig számos található. Így megfontolandó, hogy az országonként egymillió dolláros lépés célpontjai mely területek legyenek. Nem azt jelenti, hogy soha nem akarunk belépni arra a piacra, de nem igazán ismerjük az ottani eladási technikákat, jobban elboldogulunk az európai piacon. Informá-cióink szerint viszont a magyar cégek nem csak a HTEC-en keresztül juthatnak be az amerikai piacra; az USA-ban vannak Washington által finanszírozott kereskedelemfejlesztési szervezetek, amelyeken keresztül talán könnyebben boldogulhatnak az itteni cégek.