Szabálytalankodó e-kereskedők

Kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elektronikus kereskedelemben végzett vizsgálata. A hatóság ötven szolgáltató működését vette górcső alá, és arra a megállapításra jutott, hogy az érintettek - megszegve az idevágó szabályokat - sem nyilvántartási, sem tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek maradéktalanul eleget. Pedig nyilvánvaló: így nem segítik a fogyasztói bizalom növekedését - amely e területen tán nagyobb fontosságú, mint a hagyományos kereskedelemben -, következésképpen egyáltalán nem szolgálja az elektronikus vállalkozások hosszú távú sikerét.

A vizsgálat kiterjedt az egyes hírportálokon üzemeltetett bevásárlóközpontokra és az önálló website-on működő üzletekre is. A felügyelet elsősorban a könyveket, CD-ket, számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai termékeket, játékokat, mobiltelefonokat, gyógyhatású készítményeket és készételeket kínáló boltokra helyezte a hangsúlyt. Az e-kereskedelmi szolgáltatások jelentős csoportja megfelel a csomagküldő kereskedelem fogalmának, hiszen a fogyasztó áruismertetők, katalógusok alapján rendeli meg a terméket, amit a forgalmazó szállít vagy szállíttat el hozzá. Ezért a felügyelők első lépésként azt nézték meg: eleget tesznek-e a virtuális üzletek a csomagküldőkre előírt nyilvántartási kötelezettségnek. A gazdasági tárca regisztrációját és a webhelyek adatait összevetve meglehetősen siralmas eredményt konstatálhattak: az érintettek csupán 10 százaléka szerepelt a jegyzékben.

A főfelügyelőségén kiemelték: az a cég, amely nyilvántartás híján működik, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez. De nemcsak ez a baj, hanem az is, hogy sérülhet a fogyasztó érdeke, hiszen ha hiányzik a regisztrációból a tevékenység gyakorlója, úgy kivonja magát a hatóságok közvetlen kontrollja alól, ami alkalmat ad a visszaélésekre. Tekintettel az e-kereskedelem sajátosságára, a jogszabály különleges tájékoztatási kötelezettséget követel meg az ilyen tevékenységet folytató üzletektől. Az előírások arra hivatottak, hogy a fogyasztó birtokában legyen minden szükséges adatnak. Erre figyelemmel felsorolják azokat az alapinformá-ciókat, amelyeket - az alkalmazott távközlési módtól függetlenül - biztosítani kell. Különösen fontos, hogy a vevő tisztában legyen az adott cég adataival, fellelhetőségével, a szerződés tárgyának tulajdonságaival, a fizetési kötelezettségekkel, a szállítás költségeivel, nem kevésbé az elállás jogával, a szavatossággal és a jótállással, azok érvényesítésével. Nos, az ötven üzlet között mindössze négy akadt, amely hiánytalanul feltüntette a megkívánt információkat.

Egyáltalán nem megnyugtató, hogy a forgalmazók nagy többsége adós maradt a fogyasztót megillető elállási jogosultság, illetve e jog gyakorlásának ismertetésével. A vevő ugyanis nyolc munkanapon belül indokolás, bármely kompenzáció vagy hátrányos következmény nélkül elállhat a szerződéstől. E jog biztosítása abból a megfontolásból származik, hogy a fogyasztónak nincs módja a megvenni kívánt áru szemrevételezésére, így annak lényeges tulajdonságai az átvételig rejtve maradnak előtte. Hasonlóképpen nem kap elegendő felvilágosítást a szavatosságról, illetve a jótállásról sem. A jogi lehetőségek úgymond elhallgatása pedig - különösen a kevésbé ismert elállás esetében - kifejezetten a fogyasztói jogok elvonását eredményezheti - szögezte le a főfelügyelőség. Sok esetben nemhogy a vevői jogokat, de még a saját azonosításukra vonatkozó adatokat sem tüntették fel az érintettek.

A hiányosságok megszüntetése végett a főfelügyelőség fogyasztóvédelmi eljárásokat kezdeményezett a szabálytalankodókkal szemben. A tapasztalatok arra sarkallták, hogy - elsősorban a saját honlapján - maga is hozzájáruljon az e-kereskedelemre vonatkozó fogyasztóvédelmi ismeretek terjesztéséhez. Egyúttal felhívta a figyelmet arra: a fogyasztói bizalom elnyerésében a kereskedőkre hárul a legnagyobb feladat. A tisztességes, a vevőket kellő módon tájékoztató website az e-kereskedelem jövőjének záloga.