Az e-kormányzat éllovasai

A régióban az e-kormányzat éllovasának Észt-, Csehország és Szlovénia számít. Észtország volt például a térségben az első állam, ahol az elektronikus szavazásról szóló országos törvényt fogadtak el, és az idei választásoknál már elektronikus személyi igazolványnyal oldják meg az online szavazást. A térség országai számos területen állják a versenyt az unió többi országával, különösen a közcélú szolgáltatások online mederbe terelésében.

A középmezőnyben található Lengyel-, Magyar-, Törökország és a két másik balti állam, Litvánia és Lettország. Itt még késik a világos e-kormányzati politika megfogalmazása, és a régió többségéhez hasonlóan gyenge az online szolgáltatások hátterét biztosító infrastruktúra (telefonellátottság, internet-hozzáférés).

Az idézett tanulmány értékelése a tíz új közép-európai tagállamra és tagjelöltre, valamint a szintén tagságra esélyes Törökországra terjed ki. Az értékelés alapjául szolgáló mutatók 1 és 10 közötti pontszámok, amelyek a mellékelt táblafejben található hét, egymással összefüggő szempontrendszer szerint tükrözik a fejlettség szintjét.

Az EU új tagjai és tagjelöltjei összességükben lemaradnak Nyugat-Európa mögött az e-kormányzat és e-közigazgatás terén. Ha azonban a részleteket is megvizsgáljuk, több olyan területet találunk, ahol Közép-Európa e-közigazgatási éllovasai a mezőny egészét véve is kimagaslanak. Észtország például a világon az elsők között, a kilencvenes évek derekán fogalmazta meg e-kormányzati stratégiáját. Ha pedig azt nézzük, mennyi valósult meg a tervekből, Közép-Európa éllovasai és Nyugat-Európa közti távolság szembeötlően csökken. Az Economist Intelligence Unit e-kormányzati értékelési modellje az EU saját pontszámrendszere alapján méri fel az európai országok közcélú online szolgáltatásainak elérhetőségét és fejlettségét. Svédország Dániával és Írországgal rendre az első három között szerepel az e-közigazgatás színvonalát értékelő európai rangsorban, és lekörözi az új tagállamokat a vállalatoknak nyújtott online szolgáltatások terén, de a lakossági szolgáltatások szempontjából Szlovénia és Észtország majdnem ugyanolyan jó eredményt ért el.

A harmadik - és legutolsó - csoportba a kevésbé fejlett e-közigazgatású országok kerültek; itt Bulgária a sereghajtó. A bolgár kormányzat sem tétlenkedik azonban, ebben az évben több mint húsz fontos állami szolgáltatás számítógépesítését tervezik. Bulgária azonban eddig nem volt képes jelentősen javítani az internet-hozzáférési lehetőségeken,. Románia szintén a sereghajtók között található, itt a legrosszabb az infrastruktúra állapota.

Közép-Európa viszont világviszonylatban kiemelkedik lakosságának képzettségével és iskolai végzettségével. India és Kína például hathatós oktatási "infrastruktúrájának" köszönhetően vezető helyet vívott ki magának az informatikán alapuló szolgáltatások gyorsan növekvő piacán. Bár Közép-Európában is vannak hasonló sikertörténetek - mint egyes térségek Csehországban és Szlovéniában, amelyek az informatikai outsourcing célpontjává váltak, illetve az olcsón és jól dolgozó, egyre több külföldi megbízást vállaló programozóiról híres Románia -, a térségben az internethez és az infokommunikációs ágazathoz kapcsolódó szakismeretek szintje még szinte mindenhol átlagosnak mondható.

A térség nem minden országáról mondható el, hogy elkötelezte magát az átfogó és mindenre kiterjedő e-közigazgatás elve mellett. Magyarországnak több erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy teljes körű tranzakciós folyamatokat építsen ki az állami szervekkel való ügyintézéshez. A kormányzati portálok inkább csak tájékoztató jellegűek, és nem szolgálják az ügyintézést, ráadásul csekély előrelépés történt az elektronikus üzletvitelhez szükséges olyan létfontosságú kérdésekben, mint az elektronikus áfabejelentkezés, vámügyintézés és közbeszerzés.