Lassan terjed az e-közigazgatás

Magyarországon a közigazgatási feladatok és szolgáltatások biztonságos, magasabb színvonalú ellátását nehezíti, hogy az államigazgatási és önkormányzati intézményeknél a biztonságtechnikai eszközök fejlesztése és használata elmarad az informatikában végbement fejlesztésektől, így az e-közigazgatás még nem alkalmazható széles körben - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal egyik felmérése. Ismeretes, hogy az Európai Unió által meghirdetett eEurope program egyik sarkalatos pontja, hogy az állampolgá-rok néhány éven belül ügyes-bajos dolgaikat - legyen szó állami vagy önkormányzati szervekről - rugalmasan elintézhessék az interneten keresztül is. Az ennek eléréséhez vezető út egyes tagországokban még nagyon hosszúnak ígérkezik. Magyarországnak is van még mit behoznia ezen a téren: a frissen csatlakozottak körében csak a középmezőnyben található az e-közigazgatás feltételeinek megteremtésében.

A KSH ennek kapcsán feltérképezte az intézmények informatikai infrastrukturális hátterét. A magyar közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2003 című kiadványában megállapítja, hogy Magyarországon a közigazgatási intézmények közel 95 százaléka bírt 2003-ban számítógéppel; ezeket az alkalmazottak kétharmada használta. A személyi számítógépek állományának több mint a fele hároméves vagy annál fiatalabb. A közigazgatás két nagy ágához tartozó szervezeteknél eltérően alakult az informatika alkalmazása. Az államigazgatásban található a személyi számítógépek 70 százaléka; kiterjedt a belső, intézményi hálózat (intranet), a világhálóhoz elsősorban bérelt vonali kapcsolattal csatlakoznak. Az önkormányzatok az államigazgatáshoz képest 2003-ban 19 százalékpontos lemaradásban voltak az internet használatában, a világháló igénybevétele csak a nagyobb települések intézményeiben jellemző, s a külvilággal elsősorban ISDN (61,1 százalék) és modemes (37,4 százalék) kapcsolódást alkalmaztak.

Az interneteléréssel bíró önkormányzatoknak mindössze háromnegyede telepíttetett védelmet a különböző trójai programok, a férgek és más vírusok ellen, s az egyéb biztonsági eszközök használata sem haladja meg a 30 százalékot. Az államigazgatási intézményeknél a vírusirtó programok elterjedtsége 97 százalékos, a tűzfalprogramok használata eléri a 76,8, a biztonságos szerverek alkalmazása a 74 százalékot, s adatvédelmi megfontolásokból 91,8 százalékban készítenek biztonsági másolatokat. A közigazgatási szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges elektronikus aláírások használata ugyanakkor mindössze 5,5 százalékos.

A közigazgatás egészén belül a beruházások sorában az önkormányzatok információs célú befektetései nem érik el a 6 százalékot, míg az államigazgatásban 28 százalékra rúgnak.