Mindenképpen a pénztárcájukba kell nyúlni az elektronikai és elektromos eszközök gyártóinak és importőreinek az idei évtől életbe lépő környezetvédelmi előírások miatt, ugyanakkor a költségekben jelentős különbségek lehetnek attól függően, hogy a cégek milyen stratégiával igyekeznek megfelelni a környezetvédelmi követelményeknek.
Az Európai Unió két évvel ezelőtt hatályosította az e-hulladékok kezelésére vonatkozó direktíváját, amelynek értelmében 2005. augusztus 13-ra minden tagállamban ki kell építeni a hulladékok begyűjtési és hasznosítási rendszerét. A szennyező fizet elv alapján a hasznosítást az új termékek gyártóinak és importőreinek kell megszervezni, ám a hazai cégeket igazából az érte meglepetésszerűen, hogy az Országgyűlés január 1-jei hatállyal a környezetvédelmi termékdíjat is kiterjesztette az elektronikai termékekre (kivéve a hűtőgépeket, amelyek már 1995 óta a termékdíjas körbe tartoznak).
A törvény kilenc csoportba sorolta az eszközöket, amelyekre kilogrammonként 83-1000 forint termékdíjat vetett ki.Mentességet lehet azonban szerezni a díj fizetése alól. Ezt azok a cégek kaphatják meg, amelyek vállalják, hogy teljesítik a megfelelő viszszagyűjtési és hasznosítási előírásokat. A termékdíj fizetése alóli mentességre vonatkozó kérelmek benyújtására a kötelezettek március 1-jéig kaptak határidőt, ám a vállalkozások jelentős része ezzel valószínűleg nincs tisztában. Legalábbis piaci szakértők szerint erre vezethető viszsza, hogy február közepéig a környezetvédelmi főfelügyelőségnél alig kétszáz cég tett eleget regisztrációs kötelezettségének, noha a szabályozás által érintett vállalkozások száma ennek a többszöröse.
A gyártók és importőrök helyzetét megkönnyíti, hogy hasznosítási kötelezettségük teljesítését kifejezetten erre a célra létrejött koordináló szervezetekre bízhatják. A közhasznú társaságok a hasznosítási díj ellenében gondoskodnak a megfelelő e-hulladék-mennyiség begyűjtéséről és újrafeldolgozásáról, s ez lényegesen kisebb költség, mint a termékdíj befizetése.
Február elejéig hat bejegyzési kérelem érkezett be, ám szakértők szerint ezek közül gyakorlatilag kettőnek van komoly hasznosítói kapacitása, illetve kötelezetti támogatása.
Az Electro-Coord Kht.-t a tizenhárom nagy hazai háztartásigép-gyártó és -importőr cég hozta létre, s január eleje óta a társasággal további mintegy 60 kötelezett kötött szerződést. Ezzel a hazai háztartásigép-gyártók nyolcvan százaléka már az Electro-Coord rendszeréhez csatlakozott, s a társaságnál arra számítanak, hogy a szerződött cégek száma év végére 300 és 600 között lesz. Az Electro-Coord rendszerén belül alapít önálló részleget az it-iparág érdekeinek érvényesítése céljából az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is, amely korábban saját koordináló szervezet alakítását fontolgatta. Az Electro-Coord a leselejtezett eszközök begyűjtését alapvetően a kereskedők augusztustól életbe lépő visszavételi kötelezettségére és a lakossági hulladékudvarokra építené.
Az Elektro-Waste Kht. alapvetően begyűjtői és hasznosítói háttérrel indult el, amelyhez a kötelezett cégek közül elsőként a Toshiba termékeit Magyarországon forgalmazó Techno-Trade Kft. csatlakozott. A közhasznú társaság ezután kérelmezhette, hogy hivatalosan is koordináló szervezetté nyilvánítsák, amelyet követően bármelyik gyártó vagy importőr hasznosítási kötelezettségét átvállalhatja. Az Elektro-Waste tagjainak kézi bontási kapacitása meghaladja az évi 20 ezer tonnát, ám a társaság tájékoztatása szerint a gépi bontással ez a mennyiség rövid idő alatt meg is duplázható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.