Recept az e-egészségre

A közép- és kelet-európai országok egészségügyi rendszereinek reformjához kínál receptet az Economist Intelligence Unit egyik legutóbbi átfogó jelentése, amelyet az amerikai Oracle szoftvercég megbízásából készített. A tanulmány az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszerellátók, a hatóságok képviselői és az egészségügy más vezető szereplői körében végzett felmérésen, valamint felső szintű egészségügyi vezetőkkel készített részletes interjúkon alapul. A felmérés körvonalazza az érintett országok egészségügyi rendszerének fontosabb problémáit, s egyben megállapítja: a helyzet e téren jellemzően nem sokat javult a rendszerváltás óta. Kedvező jelnek tűnik, hogy számos ország - különösen az újonnan uniós taggá vált vagy a csatlakozásra jelenleg felkészülő államok - kezdenek nekigyürkőzni a kritikus kérdések megoldásának.

A térség országai kezdik belátni - amely a nyugat-európai egészségügyi rendszerekben is most válik nyilvánvalóvá -, hogy a problémák megoldásában fontos szerepet játszanak az integrált informatikai alapú rendszerek. Az EIU felmérésében részt vett egészségügyi szolgáltatók a következő néhány év távlatában a korszerű technológiát tekintik a legfontosabb beruházásnak. Összességében az EIU úgy látja, hogy az egészségügy integráltabb megközelítése sokat segítene a problémák megoldásában.

Az integrált rendszerek haszna lemérhető az összes szintet átfogó jobb nyilvántartásban és betegirányításban, a hatékonyabb erőforrás-tervezésben, a költségek csökkentésében azáltal, hogy a rendszerbe a szállítókat is bevonjuk, valamint a beteginformációkat jobban hasznosító tudáskezelésben, elszámoltathatóbb pénzgazdálkodásban - jelentette ki Charles Scatchard, az Oracle európai, közel-keleti és afrikai régiójának egészségügyért felelős alelnöke.

Az EIU jelentése szerint az egészségügy finanszírozásának módja jelentős egyenlőtlenségekhez vezethet az ellátásban. A magánbiztosítás ügye megfeneklett, és gyakran a központi egészségbiztosítás is szinte összeroskad a terhek alatt. Az általános ingyenes (központi finanszírozású) ellátás egész egyszerűen nem létezik, mert túl nagy terhet róna a gazdaságra. A betegek gyakran hálapénzt fizetnek az orvosnak, ennek összege akár az egészségügyre fordított teljes finanszírozás felét is elérheti. Emellett az EIU azt tapasztalta, hogy a térség számos országa "takaréklángra tette" az egészségügy reformját annak politikailag kényes volta miatt, illetve azért, mert az uniós tagsághoz megkövetelt gazdasági feltételek teljesítésére koncentráltak, például az ipar privatizációjában és a jogharmonizációban. A nagy igyekezetben az egészségügy valahogy elsikkadt, és ahelyett, hogy lefaragták volna a kórházak költségvetését, a bérek leszorításával értek el megtakarításokat; pedig még az olyan viszonylag jómódú országokban is, mint Magyarország, az orvosok ritkán keresnek többet havi 600 dollárnál. Így nem meglepő, hogy sokan elvárják a "hála kifejezését" betegeiktől, sőt, addig nem is foglalkoznak velük, amíg meg nem kapják a pénzt - olvasható a jelentésben.

Ha a közép- és kelet-európai országok komolyan veszik a kihívást, tanulva nyugati társaik kedvező és kedvezőtlen tapasztalataiból, akkor a fejlődés korábbi szakaszait átugorva, akár le is körözhetik a nyugati egészségügyi rendszereket.