Férfias magyar hálóhasználat

A 14-69 éves, legalább hetente egy alkalommal internetezők között még mindig a férfiak és a fiatalok vannak többségben. Az internetfelhasználó magyarok 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, még erőteljesebben érvényesül a férfias jelleg: 65 százalék a férfiak aránya, és a napi használók több mint fele a fővárosban él.

Magyarország legnagyobb online médiakutatása, a Visitor Media Research (VMR) 2005-ös adatfelvétele során az NRC Piackutató és a TNS a magyar internet több mint 300 pontjáról gyűjtött válaszadókat, hogy információkat szerezzen az internetfelhasználókról és a kutatásban részt vevő 96 honlap látogatóiról.

Az eredmények azt mutatják, hogy a hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka használja a világhálót otthonában - a naponta internetezők körében ez az arány természetesen magasabb: 83 százalék. A magyarországi internetfelhasználók 38 százaléka a munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen tanintézményből is eléri a hálót.

A 14-24 évesek körében ugyanakkor 62 százalék az iskolából internetezők aránya - magasabb, mint azon fiataloké, akik otthonukban (is) elérik a netet (58 százalék); ráadásul e korcsoport közel egyharmada tanintézményben internetezik a legtöbbet.

A legjellemzőbb tevékenység még mindig a levelezés, valamint az általános információkeresés: előbbire 96, utóbbira 91 százalék használja rendszeresen - legalább hetente - a világhálót. Online magazinokat az internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen.

Az internethasználat tudatosabbá válására utal ugyanakkor, hogy évről évre nő a levelezésen, böngészésen túlmutató tevékenységeket végzők aránya.

Vásárlásra, utazás előtti információgyűjtésre 54 százalék hívja rendszeresen segítségül a világhálót, csupán egytizedük nem használja ilyen célra soha. Gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább heti rendszerességgel, hivatali ügyek online módon történő intézése pedig a gyakori internetezők 35 százalékára jellemző.

A böngészők 37 százaléka rendszeresen játszik az interneten; fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokat ugyanakkor csak négy százalékuk szokott játszani. Hasonló arányok figyelhetők meg az online tartalmak letöltése esetén is: 40 százalék rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak négy százalék szokott fizetni is ezért.

Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori netezők hat százaléka használja legalább hetente a hálót, további 31 százalék pedig ritkábban, nagyjából havonta ad le online rendelést. Az internetes vásárlást azonban ennél valamivel többen próbálták már ki: 44 százalék vett már így valamit, és 10 százalék azok aránya, akik az online fizetést is kipróbálták. A 14-69 éves gyakori internetezők 15 százaléka biztos abban, hogy fél éven belül rendelni fog valamit a neten keresztül, további 27 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt.

A 14-69 éves gyakori böngészők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma: 44 százalékuknak ez a kedvence. Csaknem ugyanennyien tartják elfogadhatónak a nyereményjátékkal egybekötött hirdetéseket, valamint a weblapok, rovatok, fórumok vagy online játékok szponzorációját. A hírlevélben látott reklámot az internetezők 35, a megrendelt reklám e-mailt 27 százaléka fogadja el.

Az internetezők leginkább a kéretlen levélreklámokkal és az egérkövető hirdetésekkel szemben elutasítók, előbbit mindöszsze egy, utóbbit pedig két százalékuk tolerálja, de a pop-up hirdetések elfogadottsága is csak hatszázalékos.

Ugyanakkor az internetezők valamivel több mint egytizede abszolút elutasító: semmilyen online hirdetési formát nem fogad el.

A spameknek nemcsak az elutasítottsága magas, de az internetezők fele a kéretlen reklámleveleket az internet második legnagyobb problémájának tartja. Az első helyet - megszokott módon - ismét a vírusok foglalták el.

A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka pedig alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére mindössze 31 százalékuknak van saját, vagy a szolgáltató által biztosított spamszűrő megoldása - a világhálót használók fele manuálisan törli a postaládájába került kéretlen leveleket.