Újjáéledő IVSZ-lobbi

Az IVSZ elnöksége kifogásolta a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 2004/S 250-215695 számon megjelent CISC számítógéprendszerek 2005. évi központosított beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárását. Ez szerinte olyan feltételrendszert támasztott az ajánlattevőkkel szemben, amely sem a magyar kis- és középvállalkozások, sem a magyar informatikai piacot vezető rendszerintegrátorok, sem a Magyarországon évek óta jelen lévő (akár gyártással is rendelkező) multinacionális vállalatok számára nem volt elfogadható.

A szakmai szervezet a Miniszterelnöki Hivatalhoz és a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz küldött levelében bürokratikusnak nevezte az eljárást, mivel a közös ajánlatot tevő nyertesektől gazdasági társaság létrehozását követeli meg. Versenykorlátozó is, mert kötelezően két homogén és egy általános termékkör megajánlását követeli meg. Ezzel egyidejűleg termékkínálatot is szűkítő, ugyanis egy gyártmányon belül maximum tízkonfigurációjú számítógép, illetve noteszgép megajánlását teszi lehetővé. A kis- és középvállalatok számára teljesíthetetlen feltételrendszert határoz meg azáltal, hogy legalább félmilliárd forintos éves forgalmat követel meg a CISC-szegmensben.

Az illetékes állami hivatalokkal folytatott egyeztetéseken az IVSZ elérte a szakmai feltétel minimalizálását. Javaslatait a KSZF beépítette a kiírásba, a változtatások az állami beszerzésnek sem jöttek rosszul, mivel a konkrét beszerzésben az árak átlagosan mintegy 30 százalékkal csökkentek az előző hasonló számítógép-beszerzéshez képest.

A szakmai szervezet a közelmúltban létrehozta az e-egészség munkacsoportot is. Célja összefogni azokat a Magyarországon működő informatikai, távközlési és elektronikai cégeket, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal, megoldásaikkal vesznek részt a hazai egészségügyi szektor fejlesztésében.

A magyar egészségügy helyzete és a szolgáltatások színvonala az EU-n belül és a világpiacon is egyértelműen versenyhátrányt fokozó tényezővé vált. A költségvetési források elégtelen és ellenőrizhetetlen, néha pedig egyenesen pazarló felhasználása hatalmas forráshiányt jelent az ágazatban.

Az egészségügy 2004-es összkiadása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikája szerint 1068 milliárd forint volt, ebből a tb-kasszát terhelő kiadások több mint 70 százalékra rúgtak.

Az ágazati problémák megoldására a következő évektől jelentős EU-s források nyílnak meg, az ehhez szükséges feltételrendszer (pl. önerő, szakértő pályázatok, illetve elszámolást támogató rendszerek) azonban nem tűnik biztosíthatónak pusztán a költségvetési források bővítésével. Ahhoz azonban, hogy az ágazati forrásbevonás egyéb módjait (magántőke, pénzintézeti finanszírozás, több-biztosítós modell, outsourcing stb.) megfontolhassuk, valós adatokra, információkra, azaz átlátható ágazati információgazdálkodásra van szükség. Az információk begyűjtése, rendszerezése és kiértékelése, ezáltal a belső tartalékok feltárása, a folyamatok racionalizálása, a pazarlás csökkentése, a döntéseket támogató tudásbázisok megteremtése elképzelhetetlen az ágazat átfogó informatizálása nélkül.

Korszerű, egészségügyet csak komoly infokommunikációs technológiák rendszerszintű használatával lehet létrehozni és működtetni.

A munkacsoport nyitott az újabb belépők irányában is. Jelenlegi tagjai: 4D Soft, Avaya, Bosch, Bull, Cisco Systems, Computer Partners, DSS Consulting, Euroone, FreeSoft, HP, Humansoft, L&L Bt., Meditcom, Microsoft Hungary, MTA Sztaki, Oracle, Pannon GSM, Quadra Byte Bt., Siemens, Synergon.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú vállalkozások érdekvédelmi és érdek-képviseleti szervezete. A közel 300 tagot számláló szervezet lefedi a hazai infokommunikációs piac 80-90 százalékát.