Vezérlés gondolatokkal

Nem kisebb célt tűztek ki maguk elé német és amerikai tudósok, mint a különféle elektronikai berendezések gondolati úton való irányításának megvalósítását. A kísérletek már évek óta zajlanak, s az első eredmények igen biztatóak - írja a Financial Times Deutschland A kísérletek elsődleges célja olyan gyógyászati eszközök tervezése, amely a különféle idegsérülésben szenvedő betegek életét könnyítené meg. A gerincsérültek így képesek volnának elektromos kerekes székeik irányítására, a végtagprotézisek jobban illeszkednének, míg az izomsorvadásos betegek újból képesek volnának eszközök használatára.

Az egyik kutatóközpontban ma már a rhesusmajmok is képesek kizárólag agyukkal robotkart mozgatni, s azzal különféle táplálékot szerezni maguknak. Az állatok agyához itt közvetlenül kapcsoltak elektródákat. Egy másik klinikai kísérletben egy gerincvelősérült betegbe az agyhullámokat érzékelő speciális csipet ültettek. Ma a páciens - pusztán gondolataival irányítva a kurzort - képes elolvasni elektronikus leveleit, és jól használja a televízió távirányítóját is. Ennél a módszernél azonban gyakori a tévesztés, s a kiértékelés is igen lassú. A gond az, hogy az emberi agy százmilliárd neuronból áll, ám a csip alig száz idegsejt jeleit képes észlelni.

Ennél is több problémát kell megoldaniuk azoknak a tudósoknak, akik a koponya megnyitását teljesen ki akarják küszöbölni. A fejbőr alá ültetett fejlett érzékelők ugyan már képesek észlelni az idegsejtek elektromos jeleit, ám azokat a koponya sokszor torzítja, miközben az eljárás a felhasználótól is jóval nagyobb koncentrációt követel. Így viszont nemcsak lassú a rendszer, de igen fárasztó is. Az egyik beteg például hosszas gyakorlás után is csak egyetlen szót képes percenként képezni, ráadásul egyetlen óra ilyen kommunikáció után többórás pihenésre van szüksége.

Berlini kutatók eltérő szemlélettel és módszerrel közelítenek most a problémához. Elképzeléseik szerint ahelyett, hogy a betegeket kárhoztatnák hosszas gyakorlatozásra, a számítógépek tanulnának. Ezért fejbőrön elhelyezett több mint 130 elektróda segítségével elektroenkefalográffal (EEG) mérik a kísérleti alanyok agyhullámait, majd a jelminták alapján azonosítják a gondolati parancsokat. A fejlesztők szerint akár három éven belül működőképes megoldáshoz juthatnak. (VG)