Videojátékok: régi filmek reneszánsza

Alaposan megváltozott az elmúlt években a videojátékok piaca - írja a Financial Times Deutschland.

Míg egy évtizede a játékgyártók törték magukat egy-egy sikeres film feldolgozásának jogáért, mára némileg megfordult a helyzet. Akkoriban a stúdiók inkább csak újabb bevételi forrásnak tekintették a játékeladásokat, s nem igazán törődtek az elkészült programok minőségével. Így volt lehetséges, hogy annak idején Steven Spielberg húszmillió dollárt kapott az E. T. számítógépes feldolgozásának jogáért, ám az eladhatatlannak bizonyult termék jó része egy új-mexikói szeméttelepen végezte.

Manapság azonban a filmgyártók másként közelítenek a közel filmminőséget produkáló alkotásokhoz. Sorra kötnek szerződéseket az akár húszéves nagy klaszszikusok játékverzióira, szigorúan ellenőrizve a minőséget. A programozók is túlléptek a puszta adaptáción: manapság inkább a film hangulatának visszaidézésén van a hangsúly. Így egyre gyakrabban találkozunk olyan megoldásokkal, ahol az eredeti sztori végén kezdődik a játék, vagy olyan epizódokat élhetünk át, amelyek az egykori filmből kimaradtak.

Az ilyen feldolgozások nemcsak reklámot csinálnak az eredeti filmnek, de kecsegtető befektetési lehetőséget is kínálnak. Az alaptörténet továbbgondolására ugyanis a rajongók talán még az adaptációnál is jobban kíváncsiak, miközben a szoftverfejlesztés 8-12 millió dolláros költsége nagyságrendekkel alacsonyabb, mint ha a régi filmek folytatását filmként próbálnák leforgatni. (VG)