Informatikus-lépcsőfokok

Magyarországon az informatikusképzésben - csakúgy, mint az oktatási rendszer egészében - várhatóan rövidesen áttérnek a többszintű (az úgynevezett bolognai rendszernek megfelelő) képzésre. Ennek részeként az ELTE-n már ez év szeptemberében elindul az első alapképzési szak, amelyről programtervező informatikusok kerülnek ki háromévi képzési idő után. A szak máris nagyon népszerű, a meghirdetett 200 helyre több mint ötszörös volt a túljelentkezés.

A képzési rendszer a mesterképzési szakok elindításával válik majd teljessé, ami az ELTE Informatikai Karán két év múlva (nem feltétlen felmenő rendszerben) várható. A mesterképzési szak befejezése után a hallgatók munkába állhatnak, de a legtehetségesebbek előtt nyitva áll az út a doktoranduszképzéshez.

Az alapképzésben a gyakorlati alkalmazhatóságra helyezik a hangsúlyt, hogy a hallgatók felkészülten tudjanak az iparban elhelyezkedni, bár elméleti alapozásra itt is súlyt fektetnek. Új tantárgyak jelentek meg, mint például a grafikus alkalmazások fejlesztésmódszertana, multimédia-alkalmazások készítése, elosztott rendszerek fejlesztése. Speciális kurzusokon oktatják az objektumorientált programozást, a rendszerfejlesztést, a nyelvek közül a C egyes változatait, a Javát. A hallgatók egyszerre tanulnak meg programozni a Microsoft professzionális fejlesztési rendszereiben, illetve a Linux által kínált, nyílt forrású környezetben. Erre az - alapszintű - képzésre a mesterszintű oktatás szervesen ráépül majd, további, specializált elméleti alapozással. Ebben a szakaszban képeznek szoftvertechnológusokat, modellalkotókat, térinformatikusokat, illetve az adatbázis-elméletekben jártas információtechnológusokat és médiainformatikusokat.

A minőségi szoftver készítését célzó, központi pályázati forrásokkal is alátámasztott, egyetemi-ipari fejlesztési programot indított az ELTE Informatikai Kara. A projekttel - a meghirdetett célok szerint - a nyílt forrású szoftver alkalmazását kívánják magasabb szintre emelni, olyan professzionális területeken, mint a térinformatika, a távközlési szolgáltatások támogatása vagy az irodai alkalmazások.

A tervet a pályázati rendszer keretében támogatott kutatás-fejlesztés egyik mintaesetének minősítette Kozma László, az informatikai kar dékánja.

A terv összköltsége 649 millió forint, amelyhez az egyetem közel 324 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. Ez utóbbi összeg 70 százaléka az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származik, a fennmaradó, 30 százalékos hányadot a gazdasági tárca folyósítja, a gvop (gazdasági versenyképesség operatív program) keretében. A társfinanszírozás részeként az erre alapított egyetemi-ipari társulás 325 millió forintot bocsát rendelkezésre, ebből a közreműködő vállalatok 200 milliót folyósítanak.

A projekt várhatóan arra a kérdésre is választ ad, hogy az immár kiterjedt nyílt forrású szoftverrendszerekre lehet jövedelmező vállalkozói-szolgáltatói tevékenységet alapozni, és a mostani egyetemi-ipari fejlesztés nem ér véget a munkák befejezésére kitűzött 2007. november 30-i határidővel.

A munkák irányítására az informatikai kar egy új kutatási és oktatási központot alakított ki, amelyet egyfajta szolgáltatásként vesznek igénybe a konzorcium ipari tagjai. A kor követelményeinek megfelelően a munkák középpontjában hasznosításorientált alap- és alkalmazott kutatások állnak, amelyektől a részt vevő vállalatok kézzelfogható gazdasági eredményeket várnak.

Kozma László a projekt egyik fő előnyének tartja, hogy nyomában a gyakorlati alkalmazhatóság közvetlen követelményként épül be az oktatás rendszerébe, így tovább csökkenthető a végzős hallgatók utólagos átképzése iránti igény. A cél részeként a felsőbb éves és a doktoranduszhallgatókat közvetlenül is bevonják a fejlesztésbe, ez az érintettek számára gyakorta egzisztenciaalapozó tevékenységet jelent, részint az elérhető jövedelem, részint a leendő munkahely megválasztását célzó kapcsolatrendszer kiépítése révén. Ezen a ponton az egyetem külön reményeket fűz a terv részeként indítandó profitorientált termékoktatási vállalkozáshoz, amelynek tevékenységét részben hallgatók látják el.