Hiányzó hálózati szakértÕk

Mintegy 15,8 százalékos átlagos szakemberhiányt jelent majd a 2008-ra jósolt érték. A felmérésbe bevont 31 ország harmadában az ilyen irányú ismeretek iránti kereslet három év múlva több mint 20 százalékkal haladja meg a kínálatot.

A szÛkös szakemberkínálat komoly kihívást jelent a cégek számára, hiszen a mellett, hogy kontinensszerte megnehezíti a fejlett technológiák elterjedését, a jelentés szerint a szakemberhiány visszavetheti Európa versenyképességét a nemzetközi piacokon. A fejlett hálózati technológiák terjedési ütemére vonatkozó IDC-elÕrejelzéseknél – ami 2008-ig évente 18 százalékos bÕvülést jósolt – az elmaradás még szembetÛnÕbb lehet.

Azok az országok sem lehetnek túlzottan derÛlátóak, ahol az elemzés 2008-ra csupán kis arányú szakemberhiányt helyezett kilátásba, hiszen ez a mutató sok esetben igen nagy számokat takar. Az Egyesült Királyság 2008-ban várhatóan 9,3 százalékos hiánnyal fog küszködni, ez a felmérésben érintett országok közül a legalacsonyabb arány. Ez a mutató a szükségesnél körülbelül 40 ezer szakemberrel jelent kevesebbet, miközben Ukrajna esetében a 33,5 százalékos eltérés ténylegesen 28 ezer fÕt rejt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos országokban az azonnali és gyors beavatkozással már rövid távon is jelentÕs fellendülést lehetne elérni.

A vállalatok túlnyomó részénél egyre nagyobb az igény az üzleti és más irányú tudással bíró informatikai szakemberek iránt. Úgy vélik, a hálózati technológiai beruházásokkal kapcsolatos döntésekhez egyre fontosabbak az üzleti ismeretek.

A szakemberhiány hátterében a fejlett technológiák rohamos európai elterjedése mellett többek között az e-üzleti vállalkozások gyors térhódítása, valamint az Európa-szerte tapasztalható elégtelen képzési programok állnak.

A fejlett technológiák terén tapasztalható kereslet-kínálat elemzésén túl a „Hálózati szakemberek Európában: Veszélybe sodorhatja-e a növekvÕ hiány Európa nemzetközi versenyképességét?” címÛ tanulmány az általános hálózati ismeretekkel és képesítéssel kapcsolatos jövÕbeli igényeket is megvizsgálta. A tanulmány legfontosabb következtetései:

-A megkérdezett vállalatok 70 százaléka szerint a biztonsági ismeretek, 69 százaléka szerint a vezeték nélküli technológiák, 57 százaléka szerint pedig az IP-telefóniával kapcsolatos ismeretek jelentÕsége fog növekedni a jövÕben.

-A hálózatokat a közszférában mÛködÕ szervezetek használják a legkisebb mértékben (57 százalék), míg a hálózathasználatban a távközlési szolgáltatók járnak az élen (87 százalék).

-A hivatalos szakképesítéseket az európai szervezetek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak, elsÕsorban a munkaerÕ-felvételnél. Ez különösen igaz a közszférára.

A felmérés összességében azt mutatja, hogy a vállalatok és intézmények által igényelt szaktudás Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt átalakulófélben van. Nem csupán az üzleti folyamatok és az infokommunikációs technológiák kapcsolata válik mind szorosabbá, de a hálózatok egyéb informatikai technológiákkal való bÕvülése is újfajta követelmények elé állítja az it-szakembereket. Egyre több diákot kell megnyernünk a specializáltabb hálózati tanfolyamok számára – hívja fel a figyelmet Yvon Le Roux, a Cisco Systems alelnöke.

„Az Oktatási Minisztérium hazai munkaerÕ-piaci igényekkel és az Európai Unió munkaerejének mobilitását célzó terveivel összhangban megindította a szakképzés reformját. A moduláris szerkezet bevezetése, a tartalom megújítása, valamint lehetÕség szerint a legújabb technológiára épülÕ gyakorlati oktatás hozzájárul a magyar munkaerÕ-piaci résztvevÕk versenyképességének növeléséhez. A magán- és közszféra összefogásával mÛködÕ Cisco hálózati akadémiai program vezetÕ képviselÕje ennek a törekvésnek” – nyilatkozta Magyar Bálint oktatási miniszter a magyarországi adatok kapcsán.

„A hálózati ismeretekkel rendelkezÕ szakemberek hiánya régiónként eltérÕ. A hiányt egyedi eszközökkel kell felszámolni. Megpróbálhatják a diákokat és a munkanélkülieket visszacsábítani az informatikai munkakörökbe. „A 90-es évek végén a munkaadók, az ICT-iparág és a kormányzati szervek közötti együttmÛködés elÕsegítésére kifejlesztett modellel talán az új szakemberek képzésének problémája is sikerrel megoldható lesz a következÕ években.”