Magyarországon megállt a televíziók nézettségének növekedése

Az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter a Média Hungary éves tihanyi találkozóján úgy vélekedett, hogy Magyarországon megállt a televízió-nézettség növekedése, ami nagyrészt az internet és a DVD lejátszók egyre nagyobb arányú elterjedésének köszönhető.

A kereskedelmi csatornák indulásakor a kínálatban 17 magyar nyelvű csatorna volt megtalálható, míg ez a szám mára több mint ötvenre emelkedett, miközben az olyan eszközök is elterjedtek, melyek szintén alkalmasak a különböző adások vételére.

A kereskedelmi tévé programigazgatója szerint általános trend, hogy a nézők a nagy csatornáktól a kábelcsatornákhoz vándorolnak át. Eközben megfigyelhető, hogy a középkorú korosztály az, amelyik leginkább elhatározza, megtervezi, hogy milyen műsorokat néz meg, míg a fiatalabb generáció sokkal inkább hajlamosabb a kapcsolgatásra az egyes műsorok között.

A televízió-nézettségi szokások változásában az egyik legjelentősebb trend a műsoridőtől való függetlenség a néző részéről, melynek leginkább a sorozatok nézettségében mutatkozik meg a hatása. Bár az USA-ban egyenlőre még csak 2-3% a time shifting technológiát használók aránya, ez azonban jelentősen nőni fog az elkövetkezendő években.

Kérdésként felvetődik, hogy ezen trendeket érzékelve mit szólnak a hirdetők, akik a helytől és időtől függetlenedő nézőt is ugyanúgy el akarják érni. Nos, az eddigi kutatások azt támasztották alá, hogy a time shifting lehetőségeit kihasználó nézők nagy része továbbra is szívesen néz reklámokat. A legérdekesebb kutatási eredmény viszont az, hogy a felvett műsorban lévő reklámblokkot áttekerő nézőt is eléri a reklám üzenete, ha már felvillant előtte legalább a hirdető logója vagy egy ismert brand.

Kolosi Péter szerint a közeljövőben a következő két alapvető trend erősödése várható a televíziós szokásokban: a főműsoridő eltolódása és az új reklámtechnikák elterjedése. Ezen folyamatokat a generációváltás okozta nézői igények változása is várhatóan erősíteni fogja. Ennek egyik jele a televíziózás individualizációja, mely szerint a korábbi esti családi tévézést felváltja az egyéni tévézés, mely sem időhöz, sem más személyek műsorigényéhez nem kötött. Másik jele a generációváltás okozta változásoknak a fiatalabb korosztály információigénye és –befogadási képessége. Míg egy átlagos felnőtt 1,7 csatorna műsorát képes befogadni és feldolgozni, addig egy fiatal 5,4 csatorna által kínált információdömpinget is képes feldolgozni.

A jelenlegi trendeket várhatóan a digitális átállás csak még jobban fel fogja gyorsítani, mely egyszerre jelent nagy kihívást és lehetőséget a kereskedelmi csatornáknak, s hozzátehetjük: a közszolgálati műsorszolgáltatóknak is. G.G.