"Terrorfenyegetés az, ami Szilvásy György szerint terrorfenyegetés"

Nehéz meghatározni a terrorfenyegetést a média-tartalomszolgáltatók szempontjából, annak ellenére, hogy a Büntető Törvénykönyv tartalmazza a terror tényállását. Ezért próbálták meghatározni a terror fogalmát a Médi Hungary egyik kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

A terrorizmus komoly fogalom, amellyel nem illő játszani, jelentette ki a Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, aki vitathatónak tartja a rendőrség gyakorlatát, miszerint zárfeltöréses rajtaütést követően a gyanúsítottakat sok esetben terrorveszélyesnek bélyegzik. Napi két bombagyár hatástalanítása gyanús: vagy a titkosszolgálat, vagy a rendőrség dolgozik rosszul. Elnézvén a kormányszóvivőt akkor, amikor fel kell sorolnia egy házkutatás során talált tárgyakat, akkor látszik rajta, hogy ő maga is szégyelli.

Földes Ádám, a TASZ képviselője szerint a Btk. meghatározásától meg kell különböztetni azon eseteket, amikor valakinek vagy valakiknek a személyes adatait jogosulatlanul teszik fel az internetre.

Molnár Péter, a CEU oktatója elmondta, hogy egy üzbég diák elmondása szerint az ő országában az emberjogi szervezeteket tartják terroristáknak, míg Ruandában a vérengzések idején az elfogásra kijelölt személyek autórendszámait is bemondták a rádiókban.

A politikusok egyre többször próbálnak meg rámászni a tartalomszolgáltatókra jelentéktelen hozzászólások, fórumozós vélemények miatt, és politikai okok, vagy rendőrségi teljesítménykényszer következtében, fejtette ki Új Péter, az Index főszerkesztője. "Terrorfenyegetés az, ami Szilvásy György szerint terrorfenyegetés" - tette hozzá. Úgy véli, igen beszűkült látásmódra utal, hogy az internetes szolgáltató ellen folyó lejáratókampány része az is, hogy terrorfenyegettségnek veszik egy részeg ember beszámíthatatlan fenyegetőzését és azt, hogy e személy leitatásában részt vett volna az Index.

Új Péter szerint külön kell kezelni és megítélni azokat a videókat, melyeket valaki egy videómegosztóra tölt fel és melyeket a szerkesztőség készít. De minden anyagról csak akkor lehet eldönteni, hogy felkerüljön-e avagy sem, ha előzetesen megnézik a felvételt. Magyarországon a tartalomszolgáltatóknak igazi terrorveszélyes tartalom közlésével még nem kellett foglalkoznia.

Az Origo főszerkesztője, Weyer Balázs szerint mindig csak a konkrét esetekben lehet meghatározni, mi számít terrorveszélyes tartalomnak. Amennyiben pedig a kérdéses tartalom komolyan vehető, akkor szükséges vele foglalkozni és meg kell fontolni a közlést. "Ha mondjuk az OTP bankrablás belső videóját megszereztük volna és azon látszódott volna a helyszínelő pénzlenyúlása, akkor azt feltettük volna, de önmagában a belső felvételeket a mozizás élménye miatt nem közöltük volna" - tette hozzá.  GG