Változó e-kereskedelem

Módosulnak az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos törvények. Az erről szóló jogszabály-módosítási javaslatok – amelyeket már tárgyal az Országgyűlés – elsődleges célja a vállalkozások terheinek további csökkentése, valamint egy egységes és jóval határozottabb keretrendszer felállítása a kéretlen elektronikus hirdetések elleni hatékony küzdelem érdekében.

A törvénymódosítás kiemelt pontja, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék. Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség életben tartása is. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából – az előterjesztést készítő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium várakozásai szerint – pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is. A fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat (nyolcnapos elállási idő, tájékoztatási kötelezettség, az áru visszavételének kötelezettsége stb.). A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár.

A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spamekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az SMS-en, faxon és MMS-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt, az előzetes beleegyezést kérő e-mail az előterjesztés értelmében szintén spamnek számít. Mindemellett a spamet küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönzik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki.

A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy ha a közvetítő szolgáltatók (például tárhelyszolgáltatók, illetve minden olyan szolgáltató, amely a tartalmat mindössze továbbítja, de annak nem „gazdája”) eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. (VG)