Routerek: mit, mennyiért?

Az internet-szolgáltatónktól kapott modem csak egyetlen számítógépnek biztosít kijáratot biztosít a világháló felé – ezen a kijáraton azonban több, helyi hálózatba kötött számítógép adatai is közlekedhetnek egyidőben. Az adatforgalmat azonban a szabályozni kell, hiszen nem mindegy, hogy melyik számítógép küldi vagy éppen fogadja adatcsomagokat. Az otthonra, vagy kisebb irodákba szánt útvonalválasztók (routerek) döntő többsége 4 számítógép csatlakoztatását teszik lehetővé. Azt azonban tudnunk kell, hogy a router nem tudja kibővíteni a kijárat áteresztő képességét, azaz: nem megsokszorozza, hanem elosztja az internetes sávszélességet. Az ún. „útválasztási táblázat” segítségével minden beérkező adatcsomagról eldönti, hogy melyik irányba küldje tovább, és ugyanígy jár el a kifelé irányuló forgalommal is.

A modem WAN (Wide Area Network, Távoli Hálózat) csatlakozóját a routerrel összekapcsolva az útvonalválasztó képes megosztani a bejövő és kimenő kapacitást – ugyanúgy, mint ahogyan a kerti locsolótömlőt is elágaztathatjuk. A router pontosan úgy fogja szétosztani internet-csatlakozásunk sávszélességét, mint ahogyan a kerti csap osztja szét a vízkapacitását a csatlakozó slagoknak: tehát a későbbiekben a routerhez csatlakoztatott számítógépek együttesen használják az elérhető sávszélességet, következésképpen egyidejű használat esetén mindegyiküknél arányosan lelassul az internet-sebesség.

Ha számítógépeinket a router LAN (Local Area Network) jelű kijáratokhoz csatlakoztattuk, akkor a helyi hálózat fizikai kiépítése megtörtént, a többi már a routerhez mellékelt szoftver konfigurálásán, illetve az immár hálózatba kötött számítógépek operációs rendszereinek egyedi beállításán múlik.

Néhány éve még a vezetékes routerek voltak elterjedtek – amióta azonban a noteszgépek alapképessége a vezeték-nélküli hálózat elérésének lehetősége (WiFi), elsősorban „wireless” (azaz: vezeték-nélküli) eszközök kaphatóak. Természetesen megoldható a régebbi noteszgépek és az asztali számítógépek WiFi-vel történő kibővítése. A noteszgépeknél a PC-kártya helyére csúsztatható, kis antennával is rendelkező modult kell használni, vagy az USB-porthoz csatlakoztatható modult kell beszerezni, amelyek jeleit a vezeték-nélküli router veszi majd, az asztali számítógépekbe pedig egy kiegészítő kártyát kell beépítenünk. Ezeket az eszközöket célszerű a routerrel együtt beszerezni, így elkerülhető az esetleges inkompatibilitás.

A fejlettebb útválasztók nemcsak a helyi hálózat kialakításának fizikai lehetőségeit biztosítják, hanem a külső behatolások elleni biztonságot nyújtó tűzfal-képességgel is rendelkeznek. Az ilyen hardveres tűzfal-megoldás sok tekintetben hasonlít a jól ismert szoftveres tűzfalakhoz, beállításuk azonban több szakértelmet kíván. Ezt ellensúlyozza, hogy sokkal több funkciót kínálnak, mint a szoftveres tűzfalak.

Plusz-szolgáltatásként értékelhető, ha az eszköz nyomtató-szerverként is használható, hiszen nagyban megnöveli a használati értéket, ha a helyi hálózatra kapcsolt gépek nemcsak adatot cserélhetnek egymással, hanem az arra alkalmas nyomtatót is közösen használhatják. Egyes modellekhez USB csatlakozón keresztül akár a helyi hálózat (LAN) tagjai által közösen használható webkamerát, vagy külső adattárolót is illeszthetünk.

Fontos jellemző még a helyi hálózaton belül (LAN) elérhető adatátviteli sebesség, illetve a modem felé elérhető külső sebesség is. A helyi hálózaton általában 100 Mbit/s átviteli sebességet kínálnak, a modem felé érvényes sebesség azonban többféle lehet.

Logikus, hogy nem érdemes túlméretezett belső, helyi hálózatra felkészített eszközt venni, ha kifelé csak „lassabban” kommunikálhatunk. A router-forgalmazók örömmel tüntetik fel a műszaki adatok között, hogy az általuk kínált eszközök 100, 200 vagy akár 300 Mbit/s sávszélesség kezelésére is képesek, de ezt a paramétert az otthoni, kisirodai felhasználók nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják.

Ugyanis a lakossági felhasználásra kínált internet-kapcsolat sávszélessége ma legfeljebb 20 Mbit/s, és ennek a kritériumnak még a legolcsóbban beszerezhető útválasztók is bőven megfelelnek, hiszen 54 Mbit/s sebességű készüléknél kisebb tudású nincs ma a piacon.

Vezetékes kontra WiFi

A „régimódi”, kábellel történő internet megosztásnak néhány varázsa mindenképpen örök: a helyi hálózaton belüli adatcsere belső biztonsága garantált, egyszerűbben konfigurálhatók a vezetékes eszközök, és olcsóbban kapjuk meg a nyomtató-megosztás lehetőségét is.
A vezeték-nélküli routerek mellett szól, hogy a lakásban, illetve az irodában bárhonnan kapcsolatot tarthatunk az útválasztóval (a távolság az épület falainak anyagától és vastagságától függ, de általában nem több, mint 100-200 méter).

Fontosabb azonban az illesztő-szoftver kezelhetőségének egyszerűsége – vagy éppen bonyolultsága. A neves gyártók nagy gondot fordítanak a sokféle szolgáltatást felkínáló, ugyanakkor felhasználóbarát szoftverre, hiszen a hálózat résztvevőinek fontos szolgáltatásokat engedélyezhetünk, vagy éppen tilthatunk le – ezek beállításához azonban legalább alapszintű hálózati ismeretek szükségesek.

Nem is olyan nehéz a választás

Akár 3750 forintért is vásárolhatunk routert – ha rendelkezünk hálózati szaktudással és van időnk a kissé macerás konfigurálásra. A TP-Link TL-R460 persze „vezetékes”, tehát a lakást, vagy az irodát kábelekkel kell „díszítenünk”. Az eszköz a belső hálózaton belüli 100Mbit/s átviteli sebességet ígér a csatlakoztatott számítógépek között. Mindez bőven elég, ha az otthoni, vagy kisirodai körülményeket nézzük, de ez a készülék nem kínál sem tűzfal, sem nyomtatószerver szolgáltatást. Az alacsony árért máshol kell „ráfizetnünk”, a szoftveres beállítása ugyanis nehézkes.

Szintén kedvező árú az Edimax BR-6104K (5500 forint), amely a többi, lakossági és kisirodai felhasználásra szánt vezetékes eszközhöz hasonlóan 4 LAN és 1WAN portot kínál, azonban a DHCP támogatásnak köszönhetően igen egyszerűen konfigurálható. A DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) a dinamikus állomáskonfiguráló protokoll rövidítése: ez egy számítógépes hálózati kommunikációs protokoll, ami azt oldja meg, hogy a TCP/IP hálózatra csatlakozó hálózati végpontok (számítógépek) automatikusan megkapják a hálózat használatához szükséges beállításokat (például az IP-címet, a hálózati maszkot, alapértelmezett átjárót, stb.).

A felhasználók igen jónak minősítik a D-Link DIR-100 jelű eszközét (6600 forint), amely szintén kábeles internet-megosztást kínál 4 számítógép részére. Előnyként értékelhető, hogy tűzfal-funkciót is biztosít, a mellékelt illesztő-szoftverrel pedig számos hasznos szolgáltatást valósíthatunk meg: ilyenek például a NAT (Network Address Translation, amely egy olyan technika, amelynek segítségével egy belső privát hálózat gépeinek IP címeit teljesen elrejthetjük a külső hálózat nyilvánossága elöl) vagy a domain-blokkolás.

Drótok nélkül

A vezeték-nélküli kategóriába a legkedvezőbb vételárat a TP-Link TL-WR543G jelű modellje kínálja (6900 forint), amelynek 54 Mbit/s átviteli sebessége bőven elegendő. Plusz-szolgáltatásra nem számíthatunk (nincs tűzfal vagy nincs nyomtató-megosztási lehetőség), de kifejezetten gazdaságos megoldásnak mondható, ha noteszgépeink és asztali számítógépeink már alkalmasak a WiFi-kommunikációra.

A TopCom 10001578 WLess jelű modellje (7090 forint) az átlagosnál nagyobb hatótávolságú, a gyártó 300 méteres hatósugarat ígér, szolgáltatásai között megtaláljuk a tűzfal-megoldást is.

Az Air Live WT-2000R Turbo-G vezeték-nélküli router (9900 forint) már 125Mbp/s átviteli sebességet kínál, tűzfalként is használhatjuk, további előnye, hogy az elterjedt titkosítási rendszerek mindegyikét ismeri, és rendkívül egyszerűen kezelhető szoftverrel végezhetjük el a beállításokat.
Gyakorlatilag ugyanezekkel a paraméterekkel rendelkezik az Air Live WT-2000 108Mbps WLAN router (14100 forint) – különbség az átviteli sebességben van, amelynek értéke 108 Mbit/s. Ehhez a modellhez azonban kapunk egy USB-porthoz csatlakoztatható adaptert is, amellyel például egy régebbi noteszgép, vagy asztali gép is bevonható a vezeték-nélküli rendszerbe.

Az ennél magasabb árkategóriás routerekhez 2 vagy 3 kiegészítő-modult mellékelnek, esetleg már nemcsak 4, hanem 8 vagy akár 16 LAN portot tartalmaznak. Értelemszerűen ezeket az eszközöket elsősorban nagyobb irodákba szánják, ennek megfelelően jóval fejlettebb szolgáltatásokat kínáló szoftvereket mellékelnek hozzájuk.