Csődhullám előtt a hazai IT-piac

A szakma érdek-képviseleti szervezetének, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) az elnöke lapunknak adott nyilatkozatában egyik látványos példaként az asztali számítógépek piacát említi, ahol az elemzők 2009-re mintegy 10-12 százalékos visszaesést jeleznek előre, az IVSZ szerint azonban a lemaradás az előző évhez képest akár 20-30 százalék is lehet. A szélsőséges árfolyam-ingadozást ugyanis nem vették figyelembe az egyik legnagyobb hazai asztaligép-felhasználónak számító állam megrendeléseinél. A központi beszerzésekre vonatkozó szerződéseket ugyanis tavaly ősszel, még a válság kibontakozása előtt kötötték, 257 forintos euró, illetve 195 forintos dollárárfolyamon. Az azóta erősen gyengülő hazai deviza felemésztette a szállítók haszonrését, most csak nagy árveszteséggel tudnák a szerződéseket teljesíteni, ezért inkább azt mondják, hogy a kért mennyiség éppen nincs raktáron – húzza alá az elnök. Az IVSZ az érintett kormányzati szerveknél többször is sürgette a keretszerződés módosítását.

Ennél is érzékenyebb pontja lehet a magyarországi informatikai piacnak a kiskereskedelem, ahol az építőiparhoz hasonlóan megjelent a körbetartozás. Emiatt a nagykereskedők óvatosabbak lettek, ma már csak akkor szállítanak a viszonteladóknak, ha azok előre kifizetik az árut. Az egyébként nagy értékű számítástechnikai eszközök és szoftverek finanszírozása ennek nyomán áthárul a néhány fős cégekre, amelyeknél hiányzik a felhalmozott tőke, hitelképességük is korlátozottabb, mint a nagykereskedőké. A bankok egyébként sem adnak manapság hitelt, emiatt mintegy 40 százalékkal kevesebb pénz van a rendszerben a szükségesnél – emeli ki Keresztesi János.

A céges megrendelők sem nagyon kényeztetik el mostanában az informatikai szállítókat, a válság hatására elmaradnak a felújító célzatú számítógépcserék. Egyre több olyan visszajelzés érkezik, hogy a vállalatok a megszokott három helyett négy-öt évre tolják ki ennek a határidejét. A különféle üzleti folyamatok elektronizálására tervezett projektek is elmaradnak, legfeljebb a már megkezdetteket viszik végig, vagy jobb esetben azokat, amelyeknél fehéren-feketén kimutatható a tényleges költségcsökkentő hatás. A kis- és középvállalkozások teljes egészében leálltak az informatikai célú beruházásaikkal, ez azért is nagy baj, mert ebben a szektorban eddig is nagy volt e téren a lemaradás.

Az állami megrendelések szintén akadoznak, mostanában egy-két nagy, többmilliárdos informatikai célú projekt is áldozatul esett a válság által ösztönzött kormányzati takarékosságnak, bár mint az IVSZ-elnök mondja, helyükbe születnek újabb milliárdos projektek. Manapság egyébként már közel sem az államigazgatási megbízások adják az informatikai ágazat fő bevételi forrását, a teljes IT-piacon belül jó esetben 15-20 százalékot képviselnek, nem úgy, mint tíz éve, amikor ez a részesedés még a 40 százalékot is elérte.

Mindezek együttes hatására elindulhat egy nagyobb arányú konszolidációs folyamat a hazai informatikai piac szállítói oldalán, amelynek nyomán sorozatos csődökkel is lehet számolni. A piaci szereplők egy része, főként a magyar tulajdonú társaságok alultőkésítettek, még nem heverték ki az ezredforduló dotkom válságát.

Az IVSZ-elnök azonban az ágazat jövőjét tekintve optimista, szerinte a jövő év már több kedvező változást hozhat, a végtelenségig nem halogathatók a beruházások. Fontos, hogy a kormány és általában a politika húzóágazatként kezelje. Ennek érdekében az IVSZ-nél most készül az iparpolitikai ajánlás arra, hogy a szakma hol tartana igényt az állami közreműködésre. Keresztesi János szerint az IT-cégek elsősorban újabb piacnövelő beruházásokat várnak, iskolai PC-programot, a felsőoktatásban az IT-célú szakok arányának a növelését. Abban a vitában, hogy az internetpenetráció növelése érdekében szükség van-e az állam közvetlen részvételére a hálózatépítésben, vagy sem, az IVSZ az előbbi pártján áll, mondván: a versenyszféra csak olyan helyeken építkezik, ahol biztos a megtérülés. Ezzel kizárja a lakosság földrajzilag hátrányos helyen élő rétege számára a világhálóhoz és az azok adta előnyökhöz jutás lehetőségét – hangsúlyozza az IVSZ elnöke.

Az üzleti szektorban főként a kis- és középvállalatok fogják vissza a gyeplőt, kevesebbet költenek új eszközökre. Ez leginkább az asztali PC-k piacát sújtja majd, ahol 70 százalék a céges vásárlók aránya. A lakossági felhasználók sem kényeztetik el a piacot, mivel várhatóan jelentősen csökken a hitelre vásárlók száma; ennek a vevői szegmensnek a visszaszorulása főként a noteszgépeladásokat érinti majd. Otthoni használatra ugyanis az utóbbi néhány évben már inkább hordozható számítógépeket vásároltak, ez a kör adja manapság a hazai laptoppiaci bevétel 70 százalékát.

A szoftverszegmensben az alkalmazások lehetnek a válság legnagyobb vesztesei, mert az üzleti felhasználók várhatóan elhalasztják upgrade jellegű beruházásaikat. Az alkalmazásfejlesztésben is némi visszaesés várható, mivel az ezen a területen legaktívabb magyarországi kis- és középvállalko-zásokat érzékenyebben érintheti a recesszió.

Nyertesen jöhetnek ki a válságból

a szoftverpiacon a virtualizációs megoldásokat fejlesztő és forgalmazó vállalkozások. A technológia üzleti szempontból legfontosabb üzenete, hogy használatával komoly megtakarítást érhetnek el a felhasználók.

S hogy milyenek lehetnek a kilátások hosszabb távon? Az IDC hazai szakértői szerint az informatikai piac legkorábban ez év utolsó negyedében találhat ismét magára. A „Kánaán” pedig várhatóan 2010-ben jöhet el, amikor

– a politikusok ellentétes tartalmú ígérgetései ellenére – az IT-piacon is érezteti majd a hatását a választási

év effektus.

Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.

Munkatársunktól A recesszió a legnagyobb mértékben a hardverértékesítésben érezteti majd a hatását, azon belül is főként az asztali PC-k piacán, ahol az IDC szakértői már néhány héttel ezelőtt is legalább 6 százalékos értékbeni visszaeséssel számoltak. Nem ülhetnek azonban a babérjaikon a noteszgép-forgalmazók sem, a piacon egyre inkább mutatkoznak az érettség jegyei. Az elmúlt időszakban megszokott negyedévenkénti 30 százalékos darabszámbővülés után a növekedés továbbra is két számjegyű lesz ugyan, az eddigi mérték azonban megfeleződik, de mindenképpen 20 százalék alatt marad.

Az üzleti szektorban főként a kis- és középvállalatok fogják vissza a gyeplőt, kevesebbet költenek új eszközökre. Ez leginkább az asztali PC-k piacát sújtja majd, ahol 70 százalék a céges vásárlók aránya. A lakossági felhasználók sem kényeztetik el a piacot, mivel várhatóan jelentősen csökken a hitelre vásárlók száma; ennek a vevői szegmensnek a visszaszorulása főként a noteszgépeladásokat érinti majd. Otthoni használatra ugyanis az utóbbi néhány évben már inkább hordozható számítógépeket vásároltak, ez a kör adja manapság a hazai laptoppiaci bevétel 70 százalékát.

A szoftverszegmensben az alkalmazások lehetnek a válság legnagyobb vesztesei, mert az üzleti felhasználók várhatóan elhalasztják upgrade jellegű beruházásaikat. Az alkalmazásfejlesztésben is némi visszaesés várható, mivel az ezen a területen legaktívabb magyarországi kis- és középvállalko-zásokat érzékenyebben érintheti a recesszió.

Nyertesen jöhetnek ki a válságból

a szoftverpiacon a virtualizációs megoldásokat fejlesztő és forgalmazó vállalkozások. A technológia üzleti szempontból legfontosabb üzenete, hogy használatával komoly megtakarítást érhetnek el a felhasználók.

S hogy milyenek lehetnek a kilátások hosszabb távon? Az IDC hazai szakértői szerint az informatikai piac legkorábban ez év utolsó negyedében találhat ismét magára. A „Kánaán” pedig várhatóan 2010-ben jöhet el, amikor

– a politikusok ellentétes tartalmú ígérgetései ellenére – az IT-piacon is érezteti majd a hatását a választási

év effektus.-->