Vita: kódex vagy törvény

Legfeljebb 3 százalékban maximálja egy Szlovákiában elfogadott törvény azoknak a kereskedelmi visszatérítéseknek a mértékét, amelyeket az üzletláncok kérhetnek az élelmiszer-beszállító cégektől.

Egy-egy beszállítónál a 3 százalékos limitet a kereskedőnek eladott termékek éves értéke alapján kell megállapítani. Tisztességtelen szerződéses feltételnek számít, ha az üzletláncok ennél több visszatérítést kérnek. A törvény megsértésekor a szlovák felügyeleti szerv a kereskedőkre 300 ezer eurós (csaknem százmillió forintos) bírságot szabhat ki, és a büntetés többszöri kihágás esetén az alapöszszeg százszorosára nőhet.

A jogszabály további szigorításként meghatározza, hogy az üzletláncok mely jogcímeken nem követelhetnek visszatérítéseket partnereiktől. Így például Szlovákiában az is tisztességtelen üzleti feltételnek minősül, ha a beszállítóknak fizetniük kell a belistázásért, a kereskedők disztribúciós hálózatának használatáért, a kereskedelmi marketingtevékenységért, a termékek polci kihelyezéséért vagy az üzletnyitásért. A szlovák szabályozás példaként szolgálhat Magyarország számára is, hiszen a hazai agrárpiaci szereplők – az arányosabb jövedelemosztás érdekében – szintén az üzletláncok megregulázását sürgetik – állítják ágazati szakértők.

Mint ismert, nálunk – a tavaly novemberi tejtermelői demonstrációk nyomán – az év elején kezdődtek szakmai tárgyalások egy élelmiszerkódexről az agrártárca, a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. Ezzel párhuzamosan ötpárti parlamenti határozat is született, amely felkéri a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot, ha a kódexről nem születik egyezség.

Az FVM eredetileg február 10-i határidőt szabott meg a kódexmegállapodás megkötésére, ez azonban régen lejárt. Szakértők szerint az ügyet már nem lehet sokáig húzni, ezért legkésőbb március végére el kell dőlnie, e tárgyalási szinten lehet-e konszenzus. Ha nem lesz egyezség, napirendre kerülhet a törvényi szabályozás, amely komolyabb szankciókat is tartalmazhat a jóval puhább és önkéntességre építő kódexhez képest.

Az agrártárca – részben szlovák mintára – már elkészítette a hazai törvény tervezetét, és azt első olvasatban a kormány is tárgyalta – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Ugyanakkor úgy ítélte meg: van esély arra, hogy az élelmiszerkódex már e héten aláírható állapotba kerüljön.

Ha mégsem születik megállapodás, Gőgös szerint „automatikusan” beindul a törvénykezési folyamat. Ezt azonban a tárca lehetőség szerint el szeretné kerülni, mert például Szlovákiában már a jogszabályalkotás hírére is csökkent a belföldi élelmiszerek kereskedelmi aránya – tette hozzá. A kódexegyeztetéseken már megvan az egyetértés abban, hogy az üzletláncok 80-20 százalékban forgalmazzanak hazai és külföldi élelmiszereket a 30 százalékot is elérő mai importhányad helyett, és a magyar áru definíciójában is kompromisszum alakulhat ki.

Az azonban – tette hozzá az államtitkár – valószínűnek tűnik, hogy a visszatérítéseket a kódexben nem lehet százalékos mértékben meghatározni, de a kereskedők ezután csak valós, szerződésekben rögzített szolgáltatásokért kérhetnének ilyeneket. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) mindenesetre a gyorsan forgó termékeknél korábban maximum 5, a hosszabb értékesítésűeknél 12 százalékos visszatérítést javasolt a kiemelt termékkategóriákban (baromfi, sertés, tej, gabona, hal, méz, bor, zöldség-gyümölcs), szemben a 30-35 százalékot is elérő mai visszatérítési mértékekkel.

Az FVM törvénytervezetében pedig 5 százalékos mérték szerepel. Jelenleg arról folynak tárgyalások, mi a hatékonyabb: egy törvény, vagy az üzleti szféra érdekelt felei által aláírt szélesebb körű megállapodás – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az ötven pontból álló etikai kódex betartatását az aláírók szavatolnák.

A tervezet valóban nem tér ki a visszatérítések maximális mértékére, arra azonban igen: ha a két fél megállapodik ilyen „polcpénzben”, a kereskedő nyújtson (reklám) szolgáltatást is. Eddig előfordulhatott, hogy a visszatérítés és a mögöttes szolgáltatás nem volt arányban egymással – közölte a főtitkár.

Magyarországon nincs kimutatás a kereskedelmi visszatérítések mértékéről és arról sem, melyik kereskedelmi vállalat alkalmazza, melyik nem. Azt sem tudni, hány esetben van vita a kereskedő és a beszállító között a polcpénz miatt. Ezekkel kapcsolatban a szövetség főtitkára emlékeztetett arra, hogy a kereskedelmi törvény alapján a beszállító, illetve annak szakmai szövetsége panaszával Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat.

Ugyanakkor azzal kapcsolatban is egyre több kétely merül fel, hogy a törvényi szabályozás teljes körű megoldást nyújthat-e – állapították meg ágazati szakértők. A szlovák törvényt – nem sokkal hatálybalépése után – módosítani kellett, mert a kiskereskedelmi láncok megkerülték a rendelkezéseket – jelezte Éder Tamás, az Éfosz elnöke.

Információink szerint egyes szlovákiai üzlethálózatok például nyilatkozatra kényszerítették beszállítóikat: nincsenek kiszolgáltatott helyzetben velük szemben. Ezért a szlovák parlament a januártól hatályos törvényt a közelmúltban tovább szigorította, a korrigált szabályozás pedig április elsejétől lép életbe.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nálunk is szükség lehet törvényi szabályozásra, bár ez egyes kérdésekben nem zárná ki az etikai kódex létrehozását sem – érvelt Tóth István, a szervezet titkára. Hozzátette: vélhetően Szlovákiában is a láncok jelentős térhódítása miatt avatkozott be az állam. Az egész térségre jellemző: a kereskedők olyan piacromboló gyakorlatot folytatnak, amelynek súlyos agrárgazdasági és társadalmi következményei lehetnek – szögezte le.