Piacot robbanthat a HD

A nagy felbontású digitális (HD) szórakoztatóelektronikai eszközök – jelátalakítók, videokamerák, DVD-lejátszók, játékkonzolok stb. – globális piaca 2012-re várhatóan megháromszorozódik annak nyomán, hogy a HD lesz az új, széles körben alkalmazott videoszabvány – bocsátja előre legutóbbi elemzésében az amerikai iSuppli.

A HD-képes készülékekből az éves eladott mennyiség akkorra már meghaladja a 200 milliót, szemben a tavalyi 68,9 millióval. Szakértői becslések szerint 2012-re a jelátalakítók, videokamerák, DVD-lejátszók és játékkonzolok 52,9 százaléka képviseli majd a nagy felbontású digitális technológiát, a múlt évi eladásokra jellemző 21,6 százalék után.

A HD-tartalmakra sem lehet már panasz, legalábbis az érettebb piacok televíziós szegmensében, hiszen egyre több műsorszolgáltató cég kínálatában találhatók ilyen csatornák, legyen szó kábel- vagy műholdas, földfelszíni vagy éppen internetalapú televíziózásról (IPTV).

Az ilyen tartalmakat szállító cégek száma is rekordgyorsasággal emelkedik, de a HDTV-k és a hozzájuk tartozó jelátalakítók forgalmából is arra lehet következtetni, hogy a felhasználók körében egyre elfogadottabb ez a technológia.

A HD befogadására egyértelműen az észak-amerikai piac a legfelkészültebb, nemcsak a törvényi szabályozást, hanem a versenyképes üzleti modelleket tekintve is. A piaci részesedésért folytatott versenyben, valamint az egy előfizetőre jutó bevételek (ARPU) növelése érdekében a kábeles, műholdas és a vezetékes távközlési szolgáltatók exponenciális mértékben növelik HD-tartalmú ajánlataikat.

A digitális televíziózás terjedését egyelőre sok régióban akadályozza az, hogy még nem szabadították fel az ehhez szükséges frekvenciákat. Pedig a digitális technológia spektrumhatékonysága sokszorosa a hagyományos analóg műsorszórásénak. Utóbbinál egy csatorna hat-nyolc megahertznyi sávszélességet is elvisz, míg HD-technológiával ezen a spektrumon öt vagy annál több csatorna is elfér.

A digitális videoszolgáltatásokban ma még főként a fizetős televíziós platformok viszik el a pálmát, legyen szó a világ bármely tájáról, mivel az ilyen jellegű eszközök és műsortovábbító berendezések telepítésének a költségei egyelőre elriasztják a „közszolgálati” műsorszóró cégeket. Az e téren legfejlettebb piacokon – az USA-ban és Japánban – azonban az elemzők fordulatot várnak, a technológia egyre szélesebb körű elfogadottságával le lehet szorítani a beruházási terheket.

Ha készült is ilyen jellegű előrejelzés Magyarországra, az többnyire nem került nyilvánosságra. A szórakoztatóelektronikai eszközök piacát a GfK Hungária figyeli, és a múlt év első kilenc hónapjára vonatkozó felmérése már nálunk is jelzi az igények változását. Napjainkban Magyarországon is az LCD-tévék a legnépszerűbbek, az eladott készülékek forgalmának kétharmadát a lapos képernyős televíziók adják, miközben a hagyományos képcsöves színes tv-k fokozatosan háttérbe szorulnak. Ugyanakkor a korszerűnek számító projektoros televíziók is teljesen eltűntek, nemcsak az extrém helyigényük miatt, hanem mert drágállja a piac.

A felmérés idején a hazai síkpaneles televíziók piacának hajtóereje egyértelműen az 1366x768 pixeles felbontású, „HD ready” logót viselő LCD-tv volt, s ezen belül a piaci kereslet fokozatosan a nagyobb képernyőméretek felé tolódik el. A HD-képes LCD-készülékek darabszámban a múlt év első kilenc hónapjában a teljes piac 77 százalékát képviselték. Ez az érték megegyezik az előző év azonos időszakának adatával, csak közben a piac majdnem a duplájára nőtt.

Az úgynevezett „full HD” televíziók aránya 11 százalék volt, miközben a hagyományos felbontású (720x480 képpont) készülékeké 21 százalékról 14-re esett vissza. Ezt annak a számlájára írhatjuk, hogy a piaci trendek egyértelműen a teljes HD-felbontás (1920x1080 képpont) felé mutatnak, az egyre jobb képminőség miatt. Néhány hónap leforgása alatt a full HD-s készülékek megduplázták a részesedésüket az LCD-piacon, miközben az áruk átlagosan 24 százalékkal csökkent. Tavaly szeptemberben egy 82 centiméter képátmérőjű LCD-tévékészülék átlagára 124 ezer forint volt, annyi, mint egy évvel korábban a 66 centiméteresé.

Jóval ellentmondásosabb a hazai helyzet a videokamera-értékesítésben, ahol tavaly a digitális piac folyamatos csökkenésének lehettünk tanúi. A visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy 2007-ben az eladások felét kitevő DVC-kamerák eladásai drasztikusan csökkentek, 2008 októberében pedig tíz kamerából már csak három volt mini-DV-rendszerű.

Manapság a DVD-lemezre író, a merevlemezes és a beépített memóriás, valamint a cserélhető memóriakártyás kamerák teszik ki az eladások döntő részét. Egyelőre a merevlemezesek a legnépszerűbbek, de a kereslet folyamatosan a hibrid (merevlemezes és memóriakártyás), valamint a csak memóriakártyás modellek irányába tolódik el. Ennek az a magyarázata, hogy meghibásodás esetén elég csupán a memóriakártyát kicserélni, illetve kisebbek, könnyebbek, egyszerűbben hordozhatók ezek a modellek. A nagy felbontású HD-kamerák 2006-ban jelentek meg a piacon, nálunk 2007 végétől lehet előretörésről beszélni. Kezdetben a szalagos vagy a lemezre író HD-készülékek voltak a legnépszerűbbek, mára azonban a nagy felbontású videoanyagok helyigénye miatt elsősorban a nagy tárolókapacitású merevlemezes, valamint a flash memóriás és memóriakártyás HD-kamerák a keresettebbek. Sok egyéb termékhez hasonlóan itt is főként az árak zuhanása jelenti a piaci előretörés fő motorját. Míg 2006 decemberében egy HD-merevlemezes kamera átlagára 393 ezer forint volt, két év múlva ezt a kategóriát már 191 ezerért is be lehetett szerezni.