Digitális Európa

Nemcsak az utóbbi évtizedek legnagyobb pénzügyi és gazdasági válságának sikeres legyőzésében kell vezető szerepet vállalnia az EB-nek, hanem lépéseket kell tennie olyan hosszabb távú ügyek érdekében is, mint az európai innováció és versenyképesség támogatása a globális gazdaságban – áll abban a tanulmányban, amelyet az európai infokomcégeket képviselő DigitalEurope nevű szervezet (korábban EICTA) állított össze.

A digitális gazdaság realitássá vált, ebben azonban jelenleg az USA vezet, és Ázsia gazdaságai is hamarosan felzárkóznak, sőt, néhány területen előre is törnek. Európának gyorsan kell cselekednie, hogy kihasználhassa az ICT adta lehetőségeket.

A világ számos országában a gazdaságélénkítő programok fontos elemei az infokommunikációs beruházások. Az ICT-technológiák a gazdaság legtöbb területén már ma is kulcsszerepet játszanak a növekedésben, a termelékenység javulásában és a munkahelyteremtésben. A digitális gazdaság mutatja a legnagyobb hozzáadottérték-növekedési rátát az Európai Unióban, és aránya folyamatosan bővül. Ma egy autó értékének egynegyedét-egyötödét az informatikai berendezések adják, ez a mutató 2015-re akár 40 százalékra is növekedhet.

A nagy sebességű széles sáv és a következő generációs internet várhatóan új nagy hozzáadott értékű szolgáltatásokhoz és új webalapú iparágak létrejöttéhez vezet. Mivel az európai GDP kétharmadát már a szolgáltatások adják, egyértelmű, hogy Európának támogatnia kell az új generációs internet adta lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználását. A gazdasági válság módot ad most arra is, hogy szűkítsük vagy akár teljesen bezárjuk az USA és az EU közötti termelékenységi ollót, ehhez azonban arra van szükség, hogy az európai cégek és fogyasztók, valamint az állam is ezen új technológiák korai felhasználóivá váljanak. Ellenkező esetben az olló gyorsabban nyílik tovább, mint eddig bármikor.

Az energiahatékonyság az új Európai Bizottság számára is fontos cél. A Forrester Research előrejelzése szerint az infokomtechnológiák használata 15 százalékos kibo-

csátáscsökkenést eredményezhet. Az innovatív üzleti modellek és munkamódszerek – mint a távmunka – tovább mérsékelhetik az energiaszükségletet. Az energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás monitorozása és menedzsmentje pedig új üzleti lehetőségeket teremthet a szolgáltatók számára.

Az idősödő társadalom és ezzel együtt a csökkenő munkaerő-állomány Európa egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívását jelentheti a következő évtizedben. Az internet világát is ismerő munkaerővel megoldhatóvá válhatnának az ez irányú változásokhoz köthető gazdasági problémák. Az ICT képes a demográfiai változások szociális következményeinek a kezelésére; főként az e-munkavállalás, e-tanulás, e-kormányzat és e-egészségügy területén az idősebbek részére nyújtott alapszolgáltatásokkal. Az infokommunikáció segíthet az egészségügyi rendszerek költségeinek jelentős mértékű csökkentésében is.

Európa komoly kihívások elé néz a közbiztonság – elsősorban a szervezett bűnözés, az illegális bevándorlás és a terrorizmus – területén. Ezek kivédésére a tagországok kormányainak naprakész biztonsági megoldásokkal kell rendelkezniük.

A vállalkozások és a lakosság számára manapság nélkülözhetetlen a költséghatékony és korszerű közszolgáltatás. A jelenlegi gazdasági válságban a legtöbb ország felismerte, mennyire fontos a hatékony közigazgatás ahhoz, hogy a kormányzati programokat megfelelően és időben hajtsák végre. A közhivatalnokok nyugdíjazása, a nagyarányú kormányzati megszorítások és az új ügyféligények együttesen eredményezhetik a közigazgatásban a ICT-eszközök nagyobb volumenű használatát. A belső piacon működő cégek és a lakosság növekvő mobilitását egyre inkább a páneurópai e-kormányzati szolgáltatások elégíthetik ki.

Európának jók az adottságai a digitális gazdaság kiépítéséhez a tapasztalt munkaerő, a kiváló iskolák és egyetemek, a tőkéhez való hozzáférés, a politikai stabilitás és a világméretekben a legnagyobbnak számító belső piac okán is.

Az európai ICT-ipar a 700 milliárd eurós bevételével kiemelt ágazata az európai gazdaságnak. Még fontosabb, hogy egyre nagyobb arányban van jelen a termékekben és szolgáltatásokban, a legjelentősebb európai iparágak minden korábbinál jobban függnek az erős helyi infokompartnerektől. Ha ezek az iparágak nem találnak megfelelő partnereket Európán belül, kénytelenek lesznek az üzletmenetük fontos részeit azon kívülre telepíteni.

Európának erős globális szereplői vannak a távközlés, a hardver, a beágyazott szoftverek és a vállalati szoftverek piacán. Nagy kihívás e vezető szerepnek nemcsak a megtartása, hanem az erősítése is a digitális gazdaság új területein. Ma még azonban inkább az látható, hogy az internetes iparágak új generációi elsősorban az USA-ban és Ázsiában jönnek létre.

A növekedési célokhoz nagymértékű kutató-fejlesztő beruházások kellenek. A k+f beruházásoknak és a programoknak figyelembe kell venniük az iparágra jellemző innovációs ciklusok rövidségét. Elsősorban néhány kifejezetten nagy páneurópai projektre kell koncentrálniuk, ezek képesek ugyanis elérni a kritikus tömeget, és így jelentős és közvetlen hatással lehetnek a gazdaságra. Drasztikusan csökkenteni kell a k+f programok bürokratikus béklyóit, s az infokommunikációs technológiákat felhasználó iparágakat is be kell vonni a kutatási projektekbe.

Európának több k+f-re összpontosító ICT-klaszterre van szüksége ahhoz, hogy a kutatóintézetekből származó technológiák mi-előbb termékké váljanak.

Miközben Európa bővelkedik tehetségekben és kutatóintézetekben, a sikeres induló cégek még ma is főként az USA-ban, illetve egyre inkább Ázsiában találhatók. A kutató egyetemek, a kockázati tőke és a szakmai vállalkozók „Szentháromsága” még jelentős fejlődésre szorul Európában.

A digitális gazdaság csak akkor képes gyorsan kritikus tömeget elérni, ha előnyeit a vállalkozások és a lakosság minél szélesebb köreiben megértik. A képzett munkaerőnek legalább ekkora a jelentősége a digitális Európához vezető úton. Azt előszeretettel hangoztatjuk, hogy az öreg kontinensnek kiváló tehetségei vannak, miközben az infokomipar és a technológiát használó ágazatok egyre gyakrabban szembesülnek a nem megfelelően képzett munkaerő problémájával. Jövőre a teljes ICT-szektornak e téren nem kevesebb mint 300 ezer fős hiánnyal kell szembenéznie Európában.

A multinacionális vállalkozásoknak lehet erre globális válaszuk, de a kis- és középvállalkozások számára – amelyek a helyi munkaerő-állománytól függnek – ez jelentheti a növekedés és az innováció egyik fő akadályát. Az EU-s foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatói szektorban dolgozik, és ez az arány csak emelkedik a következő években.

Európának kétirányú stratégiát kell folytatnia ahhoz, hogy változtasson ezen a kedvezőtlen helyzeten. Egyfelől szüksége van kiegyensúlyozott és előretekintő migrációs politikára, hogy idevonzza a legjobban képzetteket. Másfelől javítania kell a képzési programjain (főként a matematika és az egyéb tudományok terén), hogy a fiatalok számára vonzóvá tegye az ágazathoz köthető karriereket.

E hálózatok kiépítése Európában jelentős beruházásokat igényel majd az iparágtól. Ehhez ösztönző és szilárd szabályozási környezetre, elegendő frekvencia-erőforrásra és mindennek a rugalmas irányítására van szükség. A ritkábban lakott településeken állami források is szükségesek lehetnek a jövő hálózataihoz való univerzális hozzáférés biztosítására, erre uniós forrásokból mintegy egymilliárd euró áll rendelkezésre.

Telebit-összefoglaló Kritikus infrastruktúra Az új generációs, nagy sebességű földi és mobil-szélessávú hálózatok és szolgáltatások (mint pl. a cloud computing) új webalapú technológiákkal kombinálva a digitális gazdaság jelentős infrastruktúráját hozhatják létre. A magánembereknek, a vállalkozásoknak és a közigazgatási szerveknek egyaránt hozzá kell férniük a modern hálózatokhoz, hogy a digitális gazdaság összes előnyéből részesülhessenek.

E hálózatok kiépítése Európában jelentős beruházásokat igényel majd az iparágtól. Ehhez ösztönző és szilárd szabályozási környezetre, elegendő frekvencia-erőforrásra és mindennek a rugalmas irányítására van szükség. A ritkábban lakott településeken állami források is szükségesek lehetnek a jövő hálózataihoz való univerzális hozzáférés biztosítására, erre uniós forrásokból mintegy egymilliárd euró áll rendelkezésre.-->