Hazánkban a Magyar Turizmus (MT) Zrt. tájékoztatása szerint évente körülbelül 3-400 fesztivált tartanak meg, ezeknek körülbelül 30 százaléka gasztronómiai témájú. A jelenség fontosságát mutatja, hogy a rendezvények évi 4-6 millió látogatót mozgatnak meg hazánkban, a bor- és gasztronómiai programok pedig ezen belül egyes becslések szerint körülbelül másfél-két milliót.
„A békéscsabai fesztiválhoz hasonló, európai hírű gasztronómiai események nemcsak a belföldi, hanem a beutazóturizmus szempontjából is kiemelten fontosak, hiszen egyre több külföldi vendég látogatja őket. Az ilyen többnapos programok már öszszeforrtak a helyszínek neveivel, és helyi, illetve regionális szinten is fontos identitásteremtő és turizmusfejlesztő szerepük van” – mondta a Csabai Kolbászfesztivál múlt heti bemutatkozó sajtótájékoztatóján Róna Iván, az MT vezérigazgatója. Hozzátette: a gasztronómiai rendezvények célja amellett, hogy jó hírét vigyék az adott régiónak azáltal, hogy a vendégek milyen jót „ettek és ittak ott”, az, hogy a környékbeli egyéb hasznos programokkal, szabadidős tevékenységekkel is megismertessék a látogatókat, hogy később is visszatérjenek.
„Azért is különösen jelentős a kolbászfesztivál a város életében, mert az év többi részében nem nagyon jönnek turisták Békéscsabára. A rendezvény napjaiban a tavalyi 72 ezer után az idén 100 ezer vendéget várunk, és ha a látogatók tavaly fejenként átlagosan 16 ezer forintos költésével számolunk, akkor láthatjuk, hogy milliárdos nagyságrendű bevétele származik a fesztiválból a rendezvény résztvevőinek, valamint a város és a régió vendéglátó- és szálláshelyeinek és egyéb turisztikai szolgáltatóinak” – mondta a Világgazdaságnak Ambrus Zoltán fesztiváligazgató.
Az esemény alatt gyakorlatilag a térség valamennyi szállodájára és kereskedelmi szálláshelyére ki lehetne tenni a megtelt táblát, és nemcsak Magyarországról, de külföldről is sokan érkeznek, főként Szlovákiából és Romániából. Ehhez a hozadékhoz képest nem is számít olyan soknak az a 35-40 millió forint, amennyibe a négynapos fesztivál megrendezése kerül (ennek felét egyébként szponzorok segítségével, negyedét-negyedét a vendéglátósok standdíjából, illetve a verseny részvételi díjából fedezik, de néhány millió forintot pályázaton is nyertek).
Nem is csoda, hogy Békéscsaba igyekszik minél jobban kihasználni a fesztivált és magát a kolbászt övező hatalmas érdeklődést, hogy az év más időszakaiban is a városba csábítsa a turistákat. „Két-három éven belül egy kalandparkot, valamint egy úgynevezett »kolbászfalut« is szeretnénk megépíteni, amelyben ősztől tavaszig hagyományőrző programokkal és disznóvágásokkal, disznótorossal várnánk a vendégeket” – mondta Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere.
Akciókkal népszerűsítik a torkosságot
Számos akcióval népszerűsíti a hazai bor- és gasztronómiai turizmust a Magyar Turizmus Zrt. Ezek közül kétségtelenül a legismertebb az idén februárban negyedszer megtartott torkos csütörtök, amely alkalomból országszerte 1300 étteremben étkezhetett fél áron mintegy 230 ezer vendég. Ez év áprilisában rendezték meg először ennek a mintájára a borszerdát, amelynek lényege, hogy a részt vevő éttermekben az esemény napján 50 százalékos áron fogyaszthattak a vendégek a magyar borkínálatból. Az akcióhoz 377 étterem és 60 borszaküzlet csatlakozott. Szintén a hazai borok és borvidékek népszerűsítését szolgálta az idén negyedszerre a pünkösdi hétvégén megrendezett Nyitott Pince Napok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.