Új helyszínen a Gastroland?

Két új külföldi befektetővel tárgyal ezen a héten a Gastroland óriásberuházás előkészítését irányító zártkörű részvénytársaság – értesült a Világgazdaság. Az új jelöltek bevonására azért volt szükség, mert a társaságban 50 százalékban már jelen lévő más külföldi befektetők – a világválság miatt – a közelmúltban kivonták a pénzüket. A zrt. alaptőkéjének másik fele magyar magánszemélyeké, illetve szellemi apportból és kisebb részt önkormányzati pénzekből áll.

A befektetői csoportosulás egy 105 objektumból álló komplexumot szeretne létrehozni a közép-dunántúli térségben; a tervek szerint több tucat ország gasztronómiai értékeit mutatnák be mint kulturális örökséget. A komplexum helyet adna egy a világ gasztronómiáját bemutató múzeumnak, valamint a Gasztronómiai Világszövetség emelt szintű szakképző központjának is. A társaság jelentős infrastrukturális beruházások megtervezésével és megvalósításával akarja indítani a beruházást, részben ettől remélik új befektetők csatlakozását.

Gruber Istvántól, a körülbelül 500-600 millió eurós projektet vezető zrt. felügyelőbizottságának elnökétől, az elképzelés egyik szellemi atyjától, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) különmegbízottjától szerzett értesülésünk szerint a megaberuházás helyszínét is megváltoztatták a három-négy évvel ezelőtti tervekhez képest, és most már egy közelebbről meg nem nevezett közép-dunántúli helyszínre tervezik a projektet. Szeretnék, ha csatlakoznának az érintett önkormányzatok; a társaság az igényelt területeket 99 évre venné bérbe a tulajdonosoktól.

A vezető – a társaság üzleti érdekeire hivatkozva – nem említette még a hozzávetőleges körzetet sem, ugyanakkor egy ilyen méretű és kiterjedtségű projektnél (300 hektár) eleve szükségszerű, hogy már meglévő közlekedési csomópontok, városok közelében legyen. Az is feltételezhető, hogy nem nagyon akartak eltávolodni az eredeti, szobi helyszíntől, hiszen a Dunát mint közlekedési útvonalat használni akarják. Mindent beszámítva, a legvalószínűbb, hogy az Esztergom–Komárom–Tatabánya háromszögön belül maradnak, nem feltétlenül mennek délebbre a régióban.

A Szobra vonatkozó ötlet nyolc éve merült föl, majd telekviták miatt elhúzódott a kezdés, később – uniós forrásokban reménykedve – kiterjesztették a projektterületet a szemben lévő szlovák oldalra is. A mostani helyszínválasztásban nyilvánvalóan szerepet játszott az M1-es autópálya, három főváros és repülőtér közelsége, a magyarországi vonzáskörzetben biztos benne van a Velencei-tó és még a Balaton is – emlékeztették lapunkat szakértők.

A Gastroland megépítése – a 2007-es elképzelések szerint – 2009 végén kezdődött volna. Az akkori tervek szerint 2011–12-re készült volna el a komplexum, amely a prognózisok szerint évi 3,2 millió vendégéjszakát és 140-150 milliárd forintos forgalmat produkált volna. „Közvetlenül és közvetve több mint 4000 embernek ad majd állandó megélhetést a központ, a megtérülés pedig 6-7 év a jelenlegi elképzelések szerint” – jelezte 2007 végén lapunknak Gruber István.

Az fb-elnök természetesen most arról számolt be, hogy a hitelezési világválság egyelőre késlelteti a beruházást, noha a jelenlegi potenciális befektetőjelölteknek már megvan az önrészük. „A befektetőjelöltek a pénzügyi háttér elsődlegességén kívül a projekt iránti elkötelezettséget is fontosnak tartják” – fűzte hozzá a vezető. Nyilvánvaló, hogy a finanszírozás megszerzése kulcskérdés. A lapunk által megkérdezett ingatlanos és banki szakértők szerint a jól átgondolt projektekre most is adnak hitelt, az elmúlt hetekben volt már példa, hogy néhány beruházás éppen a válság kellős közepén jutott így pénzhez.

Gruber István elmondta: a Gasztronómiai Világszövetség közvetítésével eddig több tucat ország jelezte, hogy szeretne részt venni a vállalkozásban, közöttük Ciprus, Kína, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália és Vietnam. A Gastroland kizárólag magántőkéből épülne fel, de mivel uniós projekt, brüsszeli infrastrukturális támogatásra is számítanak. Szeretnék megkeresni a legnagyobb hazai pénzintézeteket és az ingatlanfejlesztőket is. Cél még, hogy a beruházás bekerüljön a mindenkori kormány nemzeti fejlesztési tervébe, abban ugyanis olyan vállalatokat is támogatnak, amelyek az infrastruktúra fejlesztésével foglalkoznak, márpedig a Gastroland kapcsán több ilyen alprojekt is lesz.

A Gastroland helyigényét egyelőre nem véglegesítették, ez nyilván attól függ, hogy mekkora lesz a tényleges projektméret. Viszonyításnak azért érdemes elmondani, hogy a szobi helyszínnél egy 300 hektáros területet jelölt ki a helyi önkormányzat, és a vendégcsalogató projekt megvalósításához több szomszédos település, mint például Ipolydamásd, Márianosztra, és a szlovák oldalon Halina is csatlakozni kívánt. A látványterv és a térkép már elkészült, és a tervek között szerepelt Szobon egy dunai kikötő megépítése, ahol a Budapestről és Bécsből idelátogató turistákat fogadták volna.

Jelentősen módosíthatja a beruházás méretét és menetét, ha kikerül a projektterületből a formailag a Magyar Honvédséghez tartozó, a magyar állam tulajdonát képező 130 hektár (volt szovjet katonai terület), amelyet már sok éve senki sem használ. Gruber István emlékeztetett: ha a szaktárca megtartaná a területet, akkor át kell dolgozni az üzleti tervet. A magyar állam részben az adókból (áfa, iparűzési adó), részben a föld utáni haszonból részesedne, tehát két szempontból is jól járna, nem beszélve a közvetett gazdaságélénkítő hatásokról – toldotta meg a szakértő.

Sopronnál szintén kaszinóra alapozott komplexumot szeretne egy amerikai–izraeli csoport. A Balaton környékén pedig az SCD kíván több szállodát létrehozni.

Sopronnál szintén kaszinóra alapozott komplexumot szeretne egy amerikai–izraeli csoport. A Balaton környékén pedig az SCD kíván több szállodát létrehozni.-->