Az idei év volt az, amikor a másfél évtizedes múlttal rendelkező pénztári szektor történetében a legtöbbször változtatta meg a kormányzat a 2010. évi adózásra vonatkozó tervét. A paletta széles volt: az egyeztetés elején felmerült, hogy a cafeteria minden második forintját megadóztatják, de a legtöbb aggályunk akkor merült fel, amikor a tervek szerint 96 százalékos extra adó sújtotta volna az egész szektort.
Megmondom őszintén, ha néhány hónappal ezelőtt azt mondja valaki, hogy a szövetség az adótörvények végszavazásakor a nyilvánosság előtt üdvözölni fogja a végkifejletet, túlzottan optimistának tartottam volna. Pedig a végeredménynek igazán örülhetünk, hiszen a parlament által elfogadott változat szerint az önkéntes egészségpénztár a cafeteria egyik legvonzóbb szolgáltatása lett.
Ismert, hogy a hidegétkeztetési utalványok magas adókulcsot kaptak, és számos kisebb településen korlátozott és az APEH által ellenőrzött a melegétkezési utalványok felhasználása, ezért a gondoskodó munkáltatók legális juttatási lehetőségei közül az első helyre került a patikakártya. Azzal, hogy a munkáltatói befizetés a kedvezőbb, 25 százalékos kulcsba került, valamint azzal, hogy ezt ki lehet váltani a költségként leírható adománnyal, mi, önkéntes egészségpénztárak olyan szolgáltatást tudunk 2010-ben is nyújtani, amely a dolgozók mindennapi szükségleteire a legrugalmasabban reagál.
Ez a munkáltatói adóteher azt jelenti a gyakorlatban, hogy az önkéntes egészségpénztárba szánt 100 forint terhe vagy 25 egység a munkáltatónál, vagy 2 egység a munkavállalónál, de járhat akár dolgozónkénti 13 egység további adójóváírással is. Tudjuk, hogy a munka neheze még hátravan, hiszen mindezt meg kell értetni az egészségpénztárban érdekelt közel 10 ezer munkáltatóval, azonban a reményünk legalább megvan arra, hogy a havi 4-5 ezer forint munkaadói juttatáshoz a következő adóévben is hozzájut a fogadó oldal, vagyis a munkavállalók.
Számtalan fórumon az egészségpénztári szektor szemére vetik, hogy túlzottan alacsony az egyéni befizetések aránya, holott az arra vonatkozó szabályozást nem szigorítják évente. A külső hozzá nem értő számára valóban tűnhet úgy, hogy az évi együttes (nyugdíj- és egészségpénztár) 330 ezer forint egyéni befizetés után járó 100 ezer forint adójóváírás vonzó, de elfeledkeznek arról, hogy az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének erőteljes szűkítése bizalmatlanná tette a rendszer iránt a takarékoskodni szándékozókat.
Az elmúlt évtized tapasztalatai megmutatták, hogy az egészségpénztári szektor akkor tud valóban sikereket felmutatni, ha működésében a törvényben meghatározott alapelvei, mint az önkéntesség és a kölcsönösség, érvényesülnek. Erre szolgál jó példával a szövetség alapító tagja, a Patika Egészségpénztár által kezdeményezett Prevenciós hónapok program. Önkéntes egészségpénztárként a pénzügyi egyensúly megtartása mellett felelős a tagok egészségének védelméért, különösen a mostani gazdasági válság idején. A Patikapénztár az „Egészség nemzeti érték” keretében 30 millió forint ráfordítással indította el a Prevenciós Alapot, amely országszerte 250 gyógyszertárban biztosítja a pénztártagok és családtagjaik ingyenes szűrését. Ezen a szűrővizsgálaton a tagok legfontosabb egészségügyi értékeit mérjük: a vérnyomást, a vér koleszterinszintjét és az esetleges túlsúlyra utaló BMI-indexet. A program több ezer szűréssel a háta mögött nagyon sikeres.
A 2010 januárjában induló Prevenciós hónapok ezt a gondolatot viszi tovább, immár minden szolgáltató aktív részvételére számítva. Az elképzelés szerint minden egyes hónap egy-egy egészségpénztári szolgáltatás jegyében telik el. A pénztár a hónapot az adott téma honlapon és hírlevélben történő bemutatásával kezdi, erre az adott terület egy-egy szaktekintélyét kéri fel.
A Patikapénztár ezzel párhuzamosan felajánlja szolgáltatóinak, hogy saját egészségpénztári szolgáltatásaik és termékeik akcióival csatlakozzanak ahhoz a hónaphoz, amely illeszkedik a profiljukhoz. A szolgáltató gyógyszertárak azért vannak különösen előnyös helyzetben, mert ők minden prevenciós hónaphoz találhatnak olyan termékeket, amelyek az adott betegségcsoport leküzdését segíthetik.
Ezenfelül minden hónap zárását követően kitüntetik és a honlapukon bemutatják a hónap „prevenciós szolgáltatóját”, vagyis azt a szolgáltatót, amelynél a tagok a legtöbb szolgáltatást vették igénybe.
Azonban jó példa akad a banki-biztosítói pénztárakat tömörítő Stabilitás Szövetség tagszervezetei között is. Szellemes az OTP Egészségpénztár akciója is, amelynek keretében arra kérik a szolgáltatóikat, hogy a működési költséggel (7 százalék) azonos szolgáltatói kedvezményt ajánljanak fel a tagoknak.
Úgy vélem, ezeknek a kezdeményezéseknek az ismeretében már konkrétumokkal is el tudjuk hárítani azt a nehezen feledhető pénzügyminisztériumi vádat, hogy az önkéntes egészségpénztárak offshore-szerűen működnek. Ha pedig egyszer megszületik a hozamok transzparenssé tételét előíró jogszabály, akár nőhet is a jelenleg alapvetően állampapírban tartott 40 milliárdnyi vagyon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.