Mérlegen az akcióterv
Az ágazati akcióterv három pilléren nyugszik. Az első az oktatás: az a cél, hogy minél többen válasszák a tudásintenzív szakmákat, azokon belül pedig a mérnököknek és az informatikusoknak ne csak a száma, hanem a képzettségi szintje is emelkedjen. A második pillér szerepe a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, hogy az ágazat szereplőit olyan innovatív termékek fejlesztésében és gyártásában támogathassa, amelyekre a külpiac is vevő. Ezeket az Új Magyarország fejlesztési terv e célra szánt fejezeteiből lehet finanszírozni. A harmadik pillér a szektorba érkező – főként külföldi – befektetések további növelését, a tudásigényes, magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását ösztönzi. A program támogatja a hazai széles sáv terjedését célzó nemzeti digitális közmű koncepcióját. Az akcióterv végrehajtására munkacsoport alakul a gazdasági tárca irányításával, amelyben aktív szerepet vállalnak a piaci szereplők.
Az infokommunikációs szakma először vegyes érzelmekkel fogadta a gazdasági tárca felkérését a megalapozó tanulmány kidolgozására – vázolta a kezdetet Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára. A pesszimizmusra az okot a korábbi tapasztalatok adták, amikor hasonló kezdeményezések már az indulásnál megtorpantak. „Az előzetes beszélgetések után viszont már támogattuk a kezdeményezést, segítettük a közös munkát” – tette hozzá. Az akcióterv komoly előrelépésnek tekinthető, a tekintetben mindenképpen, hogy a kormány elfogadta azt, ami a multiplikátor hatása miatt nemcsak az IKT-szakma számára fontos, hanem kihat az egész gazdaságra.
Mind az akcióterv megalkotásának folyamata során, mind a jelenlegi részeredményen látható ugyanakkor, hogy ezúttal is felütötte a fejét a szokásos magyar „betegség”. Noha a szakma kezdettől hangsúlyozta, hogy az ágazati fejlesztési akciók hatásosságához szükség van az információs társadalom fejlesztésére is, a kormányzati résztvevők egyeztetései során ez az egyensúly elveszett.
Hálózatépítésre nagy keretösszegeket jelöltek meg, míg például a hálózatot használó eszközök fejlesztését – iskolai PC-program – kihagyták, és a még szélesebb körű tudásfejlesztésre, képzésre – idesorolható a TITAN program – csak részleges megvalósítási terv található az elfogadott programban.
Az érdekképviselet bízik abban, hogy az ilyen irányú eltolódásokat a megvalósítás során sikerül korrigálni. „És legfőképpen hiszszük, hogy mihamarabb valóban elindul az akcióterv végrehajtása is, nehogy újra a régi pesszimista beidegződés – csak papírt gyártottunk – nyerjen teret, amit a TITAN elhúzódó kezdése sejtet” – tette hozzá a főtitkár.
Munkatársunktól-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.