Malév: új csörte a hó végén

Az orosz tárgyalópartnerre mutogat a Pénzügyminisztérium abban a közleményében, amelyet a keddi Malév-közgyűlés kudarcáról adott ki: e szerint a Vnyes-ekonombank egyes javaslatai ellentétesek a hazai és az uniós joggal is, a magyar kormány legutóbbi javaslatára pedig nem is érkezett hivatalos válasz.

Munkatársainktól

2010.02.11, 05:00

A fél éve húzódó tárgyalásokon, továbbá a múlt pénteken, majd kedden ismét elhalasztott közgyűlésen arra kellett volna választ találni, hogyan rendezzék az Airbridge Zrt. 99,95 százalékos tulajdonában lévő társaság tőkehelyzetét, s hogyan jusson benne tulajdonhoz a magyar állam. Az Airbridge 51 százaléka Költő Magdolnáé, 49 százaléka az orosz banké. Érdeklődésünkre a Vnyesekonombanknál nem kívántak az ügyben nyilatkozni.
A közgyűlés február 26-án folytatódik, de addig is: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tegnapi döntése értelmében a Malév Vagyonkezelő Kft.-nek lépnie kell a Vnyesekonombankkal szemben a 2009. április 9-én lehívott 32 millió euró hiteltörlesztési bankgarancia érvényesítése érdekében. Egyúttal arról is döntöttek, hogy február 26-ig nem kezdeményezik a Malévval szemben fennálló vagy keletkező igények érvényesítését.
A helyzet súlyos: a társaság évek óta veszteséges, 1999-ben még 19,57 milliárd forintos saját tőkéje 2008 végén már csak 2,48 milliárdon állt – sőt, 2006-ban 5,07 milliárdos mínuszba is csúszott – holott a létszáma megfeleződött –, miközben adóssága nőtt.
Nem állt volna elő ilyen komoly helyzet, ha a céget nem 2007-ben, hanem már 2005-ben privatizálták volna – állítja . Leonov Péter, az „orosz vonal” utolsó képviselője a légitársaság vezérigazgatói székében. Lapunknak kifejtette: ha az orosz vevőt már 2005-ben hozzáengedték volna a céghez, akkor azt még a válság beköszöntére felfuttathatta volna. Hiába tudták ugyanis a vezetése alatt, 2008-ban lefaragni a veszteséget, ezeket az eredményeket egyszerűen megette a száguldó kerozinár. Leonov Péter most is úgy látja, hogy ha sikerült volna az ágazat utolsó jó évében, 2007-ben elért dinamizmust megtartani, akkor 2009-re nyereséges lehetett volna a társaság. A 2008 végén beütött és azóta csak súlyosbodó válság azonban soha nem látott mértékűre duzzasztotta a légicég veszteségét, miközben nem sikerült kezelni az alapproblémát: a Malévnak túl nagy a kapacitása a piacához képest. Ráadásul – más térségi versenytársakkal ellentétben – nem találtak számára stratégiai partnert, mert azokat már lefoglalták más közép-európai cégek. Szerencsétlennek nevezte Leonov, hogy az orosz főpartner AiRUnion csődbe ment, az Aeroflottal szemben pedig túl sok uniós hatósági kifogás merült fel. Arra a kérdésünkre, hogy milyen mozgósítható vagyoneleme van még a vállalatnak, sajnálkozva azt mondta: már minden nyereséges részleget kiszerveztek. A tetejébe a cég nyakán maradtak olyan, főleg munkaügyi kötelezettségek, amelyek teherként nehezednek a vállára, és amelyeket annak idején a privatizációs szerződésből sem lehetett kiiktatni.
A Malév viszonylag jó pozíciókat harcolt ki magának a délkelet-európai térségben, ebből sokat profitálhatna. Pénzhiányán kívül ebben az akadályozhatja, ha az abban a térségben szintén aktív – a Lufthansa által bekebelezett, s ezért erősebb tőkehátterű – Austrian Airlines folytatja terjeszkedését. Nagy kérdés, sikerül-e az eddiginél nagyobb ütemben közelíteni a cég költségszerkezetét a fapadosokéhoz, illetve ezzel egyidejűleg képes lesz-e megtartani és fejleszteni a termékkínálatot.
Tavaly további lépéseket tettek ebbe az irányba: 2008-hoz képest három gyengén teljesítő, hosszú távú járatát bezárta a cég, ezzel kapacitásait 17,4 százalékkal csökkentette. Egyes célállomásait – a dublinit és a temesvárit – a téli időszakban felfüggesztette, de az idei nyári menetrendben várhatóan újraindítja – tájékoztatta lapunkat a cég szóvivője. A Malév tavaly három új célállomásra indított járatot – Szentpétervárra, Ammánba, Belgrádba –, hamburgi járatait pedig sűrítette.

Vesztes térségben repülnek

Az idén az összes régió közül Európában szenvedik el a légitársaságok a legnagyobb, együtt várhatóan 2,5 milliárd dolláros veszteséget az International Air Transport Association (IATA) előrejelzése szerint. A következő egy-másfél évben eltűnhet az európai légipiacról néhány nagy név, hiszen – mint a Die Welt rámutatott – igen rossz néhány légitársaság tőkeellátottsága, s a helyzet a tavaszi fellendülésig tovább romlik. Európában a felvásárlásokkal megerősítette vezető szerepét a Lufthansa csoport, az Air France-KLM inkább a hoszszú távú járatokra összpontosít, a British Airways és az Iberia pedig az idén szeretné befejezni a tervezett fúziót. Mindegyik nagyobb csoportosulás átszervezéseket hajtott végre.

Csökkentették a járatszámokat, törölték a veszteséges utakat, s igyekeztek kisebb vagy üzemanyag-gazdaságosabb gépeket üzemeltetni. Az IATA szerint tavaly 1945 óta nem látott mértékben csökkent az iparág szolgáltatásai iránti kereslet.