Árháború a taxidzsungelben
„Jó lenne, ha a főváros nem maximált árat szabna, hanem fix hatósági árat állapítana meg. Tudom, hogy ez a szabad verseny korlátozásának tűnik, de húsz év alatt bebizonyosodott, hogy a szabályozatlan verseny káoszhoz vezet. Ha a tömegközlekedési tarifákat is lehet szabályozni, jó lenne a taxiszolgáltatás díját is rögzíteni bizonyos időnként, amint az sok európai nagyvárosban bevált” – jelezte lapunknak az egyik alapproblémát Tamás Miklós, a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetsége, egyben a City Taxi elnöke.
A jelenlegi 240 forintos nappali maximált tarifa közel egy évtizede hatályos. Ám azóta emelkedtek a gépkocsiárak és az egyéb költségek, és természetesen drágult az üzemanyag is. Így nem csupán az öngyilkos akciós árakkal, de még a 240 forintos maximált árral sem tudnák a taxisok kitermelni költségeiket. A társaságok alvállalkozóiként dolgozók többségének már autócserére sem futja.
A több mint kétezer sofőrt tömörítő Országos Taxis Szövetség elnöke, Metál Zoltán szerint a társaságok a taxisok kárára mennek lefelé a tarifákkal. Ezzel pedig az utasok érdekeit is sértik, hiszen sok gépkocsivezető taxaméterje igen „rövid” kilométerekkel számolja a tarifát. A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy minél alacsonyabb a tarifa, annál kevésbé várható el komfortos szolgáltatás, legyen szó a jármű tisztaságáról vagy akár arról, hogy van-e kártyaleolvasó a kocsiban.
A szabályozással kapcsolatban Metál Zoltán megjegyezte, hogy a fuvarszervező irodákkal szemben sem támasztanak minimumkövetelményeket, ugyanakkor nincs „gazdája” a taxis üzletágnak: ha kár ér egy utast, a hivatalok, hatóságok passzolgatják a panaszt. Ezért szeretné a taxisszövetség, hogy egy kézbe kerüljön az engedélykiadás, az ellenőrzés és a szankcionálás.
Tamás Miklós szintén úgy véli, szükséges lenne, hogy a főváros ne csupán a tarifát határozza meg, hanem a kiadható taxiengedélyek számával és az ellenőrzéssel kapcsolatban is vegye kezébe a dolgokat. A társaságok ugyan ellenőrzik a gépkocsivezetőket, de néha még a fuvarszervezők alkalmazottai is lehúzzák a külföldieket. Nem is beszélve arról, hogy a pályaudvarok, szórakozóhelyek környékén lévő drosztokat már régen szervezett, összesen 150-200 kocsival rendelkező csoportok foglalták el. Súlyos fenyegetések, és ha nem használt, atrocitások, rongálások történtek, így oda más meg sem próbál beállni.
Pedig minden taxisnak joga lenne hozzá, hiszen tevékenységi engedélye egyik feltétele, hogy befizesse az évi 25 ezer forintos droszthasználati díjat. Ezért elvárható lenne, hogy biztosítsák számára a frekventált helyeken való megállást. Szakmai vélemények szerint az említett helyeken az adóhivatal, a közterület-felügyelet, a VPOP, a fogyasztóvédelem és a rendőrség egyaránt találna munkát.
Jogszerűen nem lehet kitiltani a taxiállomásokat elfoglalókat, mert ők is befizették a droszthasználati díjat. Az atrocitásokról pedig senki sem szolgáltat bizonyítékot. Egy kereskedelmi televízió bemutatott ilyen rejtett kamerás felvételt, de nem történt semmi – mondta lapunknak Héray László, a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve, hogy a közterület-felügyelettel közösen naponta ellenőrzik a főváros 330 taxiállomását.
A társaság 5800 droszthasználati engedélyt adott ki, ugyanakkor Héray László úgy véli: a legtöbb baj gyökere a felbillent piaci egyensúly, ezt jelzi, hogy ötödével kevesebb taxis is elegendő lenne Budapesten.
Noha a fentiek lassan már évtizedes gondok, a főváros valahogy sosem akarta rendezni a kérdést. Pedig talán a Magyarország- és a Budapest-hírnév szempontjából sem lett volna érdektelen. Mindenesetre valami elindult: a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága közvélemény-kutatást végeztetett a taxisok körében, ez alapján az érdekeltek hétfőn egyeztetnek arról, milyen javaslatokkal forduljanak a közgyűléshez.
Túl sok a cég, és nem mindenki becsületes
Három éve még kilenc társaság dolgozott a fővárosban, ma már van vagy húsz: sorra alakulnak néhány kocsival rendelkező cégecskék, amelyek egyebek között olyan ajánlattal lépnek piacra, hogy kilométerenként 40 forintért vállalják a reptéri transzfert valamilyen lefutott járművel.Aztán – mondják a szakmában – többmilliós köztartozással csődbe viszik a vállalkozást, de két nap múlva más néven újra indulnak, hiszen szabad a verseny.
Semmiféle szűrő nincs, bárki indíthat ilyen vállalkozást, sőt a taxizáshoz már erkölcsi bizonyítvány sem kell.
Aztán – mondják a szakmában – többmilliós köztartozással csődbe viszik a vállalkozást, de két nap múlva más néven újra indulnak, hiszen szabad a verseny.
Semmiféle szűrő nincs, bárki indíthat ilyen vállalkozást, sőt a taxizáshoz már erkölcsi bizonyítvány sem kell.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.