Versenyelőny az e-írástudás

Magyarországon évente 350 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a munkájukhoz számítógépet használók gyakorlott digitális írástudók lennének. Ha azonban a számítógépes munkahelyeken olyanok dolgoznak, akik láttak ugyan már számítógépet, de készségszinten mégsem rendelkeznek kellő felhasználói ismeretekkel, a tudatlanság többletköltsége meghaladhatja az évi 410 milliárd forintot. Ezt állapította meg egy a közelmúltban készült hazai felmérés. Egy nemrég napvilágot látott másik adat szerint pedig öt éven belül Magyarországon már legfeljebb az állások tíz százalékához nem lesz alapkövetelmény a digitális írástudás.

A képzést felkaroló hazai szervezetek közül az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) az elmúlt hetekben országos rendezvénysorozattal hívta fel a figyelmet arra, Magyarországon milyen elkeserítően alacsony a digitális íráskészség. Az esemény szervesen kapcsolódik az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága által indított európai méretű kampányhoz.

Magyarországon a kis- és középvállalkozások alig tíz százaléka tartja fontosnak az élethoszszig tartó tanuláshoz kapcsolható belső képzést, a nagyvállalatoknak is legfeljebb a 30-40 százaléka vélekedik így – emelte ki a rendezvénysorozaton szerzett tapasztalatai alapján Klotz Tamás, az IVSZ főtitkára. Megjegyezte: még lesújtóbb a kép, ha az informatikai továbbképzést tekintjük, nálunk feleannyi vállalkozás tartja ezt fontosnak, mint Csehországban.

Pedig még a válság idején is ez az egyik olyan szakma, ahol a cégeknél hiány van – igaz, elsősorban minőségi tudással rendelkező – informatikusokból. A jövőkép ma már kicsit rózsásabb, mint két éve, mert azóta valamelyest nőtt az informatikai felsőfokú képzésre jelentkezők száma. A középiskolákban pedig évről évre nő az európai számítógép-jogosítványt (ECDL) megszerzők száma. Egyes szakértők szerint akár az érettségi alapkövetelményévé is lehetne tenni ennek megszerzését, hasonlóan az egyetemi diplomához megkövetelt nyelvvizsgához.

Egyelőre parkolópályán van ugyanakkor az informatikai felnőttképzés 2008-ban nagy kampánnyal meghirdetett programja, a TITAN (tréningkeretprogram az információs társadalom alkalmazkodóképességének növelésére) is, az azzal kapcsolatos szándéknyilatkozatot a kormány, a MEFIT és Steve Ballmer Microsoft-vezér írta alá. Ennek kapcsán a kormányzati koordinációt hiányolják már hónapok óta a projekt üzleti és civil oldalát képviselő szervezetek. Úgy vélik, emiatt késlekedik a finanszírozási források elkülönítése, a programhoz évi tízmilliárd forintnyi uniós támogatás vehető igénybe. Tilesch György, a MEFIT főigazgatója lapunk kérdésére elmondta: a pénz nem veszett el, de már a következő kormányra vár az ehhez kapcsolódó pályázatok kiírása.

A 2009–12 közötti időszakra tervezett TITAN lényege, hogy minél több legyen a számítástechnikai ismereteket szerzett munkavállaló, javuljon a kkv-szektor döntéshozóinak IT-képzettsége, és általában is több legyen a jól képzett informatikai szakember. A projekt modellje szerint az iparág szereplői adják a szaktudást, a civil partnerek a tanulni vágyók mozgósításában segédkeznek, az állam pedig a koordinációt és – EU-forrásokból – a finanszírozást biztosítja.

A géppel dolgozók több mint kétharmadának ugyanakkor semmilyen IT-képesítése nincs. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint felének is csak kiegészítő képzésben szerzett képesítése (ECDL, OKJ) van, ez a munkaadók szemében nem nagy előny.

A géppel dolgozók több mint kétharmadának ugyanakkor semmilyen IT-képesítése nincs. Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a képesítettek több mint felének is csak kiegészítő képzésben szerzett képesítése (ECDL, OKJ) van, ez a munkaadók szemében nem nagy előny.-->