Ellenőrzött lett a webvilág

Kisebb ünnepségek sorát tarthatták meg világszerte az internet szabadságáért küzdő szervezeteknél április 20-án annak hírére, hogy a Google közzétette, a világ kormányai hány alkalommal keresték meg a céget a találatok cenzúrázására, illetve felhasználói adatokra vonatkozó kérésekkel. Az új szolgáltatás elindítása alkalmából kiadott közleményben a legnépszerűbb internetes keresőt működtető cég az alapvető emberi jogok között szereplő véleménynyilvánítási szabadságot említi, amelynek napjainkban egyik legjobb eszköze az internet. Ennek ellenére a kormányok egyre fokozottabb mértékben szeretnék kiterjeszteni ellenőrzésüket a világhálóra, és ez a tendencia nemcsak a tekintélyuralmi államokban érezhető, de a demokratikus országokban is vannak erre utaló jelek. Kína közismerten az internet cenzúrázásának egyik élharcosa; a távol-keleti ország és a Google közötti vita a keresések szűrésének ügyében odáig vezetett, hogy az amerikai webcég március végén megszüntette kínai (.ch kiterjesztésű) oldalát. Ráadásul tiltólistán vannak a világ legnépszerűbb közösségi és videomegosztó oldalai – Facebook, Twitter, YouTube – is az ázsiai országban, emellett sajtóhírek szerint mintegy kilencezer kínai weboldalt tiltottak be a helyi hatóságok.

Persze nem kell Kínáig menni, hogy az internetes szabadság korlátozását célzó kezdeményezésekkel, intézkedésekkel találkozhassunk. Fehéroroszországban például a múlt év végén jelentette be Alekszandr Lukasenko elnök, hogy a jelenleginél sokkal szigorúbb internetszabályozás bevezetésére készülnek. A törvényjavaslat szerint az országban minden netezőnek azonosíthatóan regisztráltatnia kell majd magát, még azoknak is, akik internetkávézóban csatlakoznak fel a világhálóra. Az ez év július elején életbe lépő szabályozás kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a felhasználók tevékenységéről informálják a rendőrséget, a bíróságot és egyéb szerveket. Bár elvileg a törvényt megsértők elleni hatékonyabb fellépést szolgálná az új jogszabály, a végrehajtó hatóságok jogkörének a kiterjesztésével kiváló eszköz lehet arra is, hogy gátolják a szabad véleménynyilvánítást a világhálón.

Az internethasználat szabályainak a szigorítására számos kezdeményezés akad Nyugat-Európában is, igaz, ezek többnyire a kártékony tartalmak kiszűrését, illetve a szerzői jogok védelmét hivatottak szolgálni. A Nagy-Britanniában készülő digitális gazdasági törvényhez például március elején olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amely lehetővé tenné a brit legfelsőbb bíróság számára, hogy betiltsa azokat a videomegosztó oldalakat, amelyek túl sok jogsértő tartalmat tárolnak. Nos, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy a britek a jövőben nem férhetnek hozzá a YouTube-hoz.

Még messzebb mennének az amerikai szerzői jogvédők. A Technet.hu internetes oldal öszszeállítása szerint minden számítógépre telepítenének egy olyan megfigyelőprogramot, amely minden jogsértőnek talált adatot jelentene vagy egyszerűen törölne. Emellett a RIAA és az MPAA (Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége és Amerikai Mozgóképszövetség) tervezete szerint minden beutazónak a vámnyilatkozatban olyan kérdésekre kellene válaszolnia, mint: „Van önnél barátja lemezeiről lementett zeneszám? A laptopján található DVD-ről lementett film? A könyve egyáltalán behozható az Államokba?”

Nos, szerencsére ezek az elképzelések egyelőre nem valósultak meg, és az internetes közösség reményei szerint soha nem is fognak. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy a Google 2009. január–decemberi adatokat tartalmazó cenzúra-adatbázisának élén feltűnően sok demokratikus berendezkedésű ország található. Persze a keresési találatok törlésére és a felhasználói adatokra vonatkozó kérések a keresőcég közleménye szerint is többségükben jogosak, így az USA, Nagy-Britannia vagy éppen Németország valószínűleg annak köszönheti előkelő helyezését a listán, hogy hatékonyabban próbálja érvényesíteni az internethasználattal kapcsolatos jogszabályokat, mint más államok.

A Google adatai szerint egyébként Brazília kérte a legtöbbször a találatok törlését, illetve felhasználói adatokat is a dél-amerikai ország hatóságai igényeltek a legnagyobb számban. Magyarország nem szerepel a listán, vagyis a hazai hatóságok nem keresték meg ilyen jellegű kérésekkel a keresőcéget 2009-ben. Nem szerepel a listán Kína sem, az adatbázisban olvasható indoklás szerint azért, mert a távol-keleti ország hatóságai államtitokként kezelik ezeket az információkat, így a Google nem tehette közzé azokat.