Nehéz éven van túl a UPC

Kívül-belül egyaránt meglehetősen turbulens időszakban vette át kilenc hónapja a legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a UPC Magyarország irányítását Betzalel Kenigsztein. Külső körülménynek a javában dúló receszszió számíthatott, ez az itteni távközlési ágazatot is érzékenyen érintette, belül pedig néhány korábbi vezető távozása után az új ügyvezetőnek a céget is át kellett szerveznie.

A belső konszolidáció a hatékonyság növelését célozza, és ez nem elsősorban a bérköltségeken való spórolást jelenti – húzta alá. Hozzátette, nem is volt szükség jelentős elbocsátásra, fokozatosan száznál kevesebbel csökkent a létszám az 1500 főt foglalkoztató cégnél. „Hatékonyabb működés mellett az egyes munkafolyamatokat valamivel kevesebben is ugyanúgy vagy magasabb színvonalon el tudják látni” – emelte ki.

A válság gazdasági-társadalmi hatásait illetően még nem lát jelentős fordulatot az ügyvezető igazgató, de bízik abban, hogy a választások lezárulta stabilitást hozhat. A magyar fogyasztó azonban – úgy látja – továbbra is nagyon óvatos, szuperérzékeny az árakra. Noha tavaly is a beruházásokra helyezte a hangsúlyt, a kiélezett tarifaversenyből a UPC sem maradhatott ki, az elmúlt egy évben egyes díjtételeiben 10-20 százalékot is esett az ár. Nagyon erősnek ítéli a versenyt a kis- és közepes méretű szolgáltatók oldaláról is, amelyek alacsonyabb áron ugyan, de a forráshiány miatt szerinte jóval gyengébb minőségű szolgáltatást tudnak csak nyújtani.

A válság nyomán a szokottnál nehezebb évet zárhatott a cég 2009-ben, felemás ügyfélmutatókkal. (A pénzügyi mutatók véglegesítése, a mérlegkészítés ezekben a hetekben folyik.) Az internet- és a vezetékestelefon-piacon növelni tudták az előfizetői számot, de a tévéüzletben ügyfeleket vesztettek. „Utóbbiban jelentőset léptünk előre az analógról digitálisra való átállásban, az ügyfeleink egyharmada már digitális televízióra fizet elő. A tévés szolgáltatásban az idén a fő cél az újbóli növekedési pályára állás” – hangsúlyozta Betzalel Kenigsztein.

A konszolidáció az ügyvezető szerint a magyar piacnak is jót tenne. „A szóba jöhető felvásárlási lehetőségeket folyamatosan vizsgáljuk. Szakmai és nem kockázati befektető vagyunk, tehát az effajta befektetésekben inkább a szinergiákat keressük” – teszi hozzá. A piaci szereplők számának a csökkentését azért is tartja fontosnak, mert úgy látja, egy ekkora méretű piac, mint Magyarország legfeljebb két erős vezetékes szereplővel tud eredményesen működni. A szétaprózottság nem segíti a fejlődést, az infrastrukturális beruházásokat, a jó minőségű és korszerű szolgáltatás ugyanis nagy befektetéseket igényel. A fejlesztésekben a UPC magyarországi megtelepedése óta átlépte a 400 millió eurós határt, de további eurótízmilliókat terveznek még a jövőben is az itteni hálózatra fordítani. Ennek egyik fontos lépcsőjeként a tavaly Budapesten bevezetett videotár (video on demand – VoD) szolgáltatásnak éppen most fejeződik be az országos szintű bevezetése. Összesen több mint egymillió háztartás számára érhető így el ez a lehetőség, ahogy a tavaly kiépített új generációs, ultragyors internet is.

Kérdésünkre, mennyire felkészültek a hazai ügyfelek az újdonságokra, az ügyvezető igazgató elmondta: egyre népszerűbbek a többes díjcsomagok. Az ügyfeleknek már az 50 százaléka két- vagy háromféle szolgáltatást vesz igénybe egyben, ezen a téren Magyarország a többi UPC-leányvállalatnál is eredményesebb.

A digitalizáció kétféle úton is megváltoztatja a tévézési szokásokat. Az egyik a már említett videotár, amelynél az ügyfél filmenként fizet, ennek a nagyobb arányú befogadásához azonban több idő kell. „Ezen a területen is törekszünk azonban arra, hogy minél változatosabb szolgáltatással álljunk elő, néhány hete vezettük be például az HBO-ra is előfizető ügyfeleink számára az HBO VoD-ot” – mondta az ügyvezető. Az előfizetők minden további díj nélkül bármikor hozzáférhetnek az HBO tartalmaihoz. A tévézési szokásokat forradalmasító másik lehetőség a digitális videorögzítő (DVR), amellyel megállítható, visszatekerhető az élő adás, beállítható a kedvenc műsorok automatikus felvétele. Az ehhez szükséges médiaeszközt a szolgáltató mintegy kétszázezer digitális előfizetőjének a 40 százaléka igényelte már. „Egyre több csatornát adunk nagy felbontású (HD) minőségben, de technikailag már a háromdimenziós (3D) televíziózásra is fel vagyunk készülve, az ezzel kapcsolatos tesztek éppen most folynak” – válaszolta Betzalel Kenigsztein.

Kérdésünkre elmondta, a mobilüzletág kialakítása érdekében a Pannonnal és a Vodafone-nal egyaránt folytatnak tárgyalásokat. „Figyeljük, milyen irányba tart Magyarországon a mobilinternet, mert ha egyáltalán, akkor ma már emiatt lenne érdemes a mobilüzletbe belevágni.” Úgy véli azonban, hogy tévhit a mobilinternetet a vezetékes technológiák helyettesítőjeként beállítani, szerinte ez inkább kiegészítő szolgáltatás. Megjegyzi, a magyar piacon nagyon olcsó szolgáltatásként árazták be a szolgáltatók a mobil-szélessávot, máshol Európában ezt még prémium szolgáltatásként kezelik. A mobilpiaci belépés egyéb formái, a virtuális szolgáltatás vagy éppen a frekvenciavásárlás is érdekli a céget, a stratégia ezen fejezetében még nem született döntés. Érdeklődésünkre, hogy mint az egyik meghatározó külföldi befektető képviselője mit vár az új kormánytól, Betzalel Kenigsztein mindenekelőtt végre stabil körülményeket remél a további fejlesztésekhez. „A távközlési beruházások, főként az internet, a távmunka és a digitális kultúra további elterjesztése az egész magyar gazdaságra jótékony hatással lehet, és így kölcsönösen segíthetjük egymást” – húzta alá.