Régiós nukleáris készülődés

Az új szlovák kormány is támogatja, hogy a helyi állami Javys holding és a csehországi CEZ villamosenergia-ipari csoport vegyes vállalata új atomreaktort építsen a nyugat-szlovákiai Jaslovské Bohunicében (Apátszentmihályon), ha az a kormánynak nem kerül pénzébe – idézi a Bloomberg a szlovák gazdasági minisztérium közleményét. Az új magyar kormány még nem foglalt állást a tervezés alatt álló paksi bővítés ügyében, de ez nálunk nem is olyan sürgős, mint északi szomszédunknál. A Szlovákiában nemrég kormányra került párt ugyanis korábban, ellenzékiként még támadta az előző vezetés döntését, bár akkor sem a tervvel volt gondja, hanem azzal, hogy a CEZ-nek tender nélkül nyílt lehetősége megszerezni a 4-6 milliárd eurós projektre készülő vegyes vállalat 49 százalékát. A magyarországi előkészületek során viszont eddig sem volt a nagy pártok között nézetkülönbség, a parlament tavaly márciusban nagy többséggel döntött a beruházás előkészítéséről.

„A CEZ-nek magának kell előteremtenie a forrást, az állam csak a földterületet adja. De nemhogy társfinanszírozóként, még hitellel vagy garanciával sem száll be” – szögezte le Robert Merva, a minisztérium szóvivője a hírügynökségnek. A megvalósíthatósági tanulmány készül, a telepítendő reaktorok számáról és kapacitásáról jövő márciusban határoznak. Az építkezés 2014-ben indulna és 2020 táján zárulna. A beruházás révén Szlovákia önellátóvá kíván válni villamos energiából. A blokkok az olasz Enel SpA által ellenőrzött Slovenské Elektrárne AS telephelyén létesülnének, ahol jelenleg is két egység üzemel. (Kettőt viszont leállítottak, mert lejárt az élettartamuk.)

Hasonlóak a hazai tervek is. Az eredeti ütemezés szerint az első blokkot itt is 2020-ban adnák át, a másodikat 2025 után. Az állam közvetlenül itt sem akar pénzt betenni, de az állami ellenőrzésű tulajdonos, az MVM Zrt. igen. Koncepciója szerint a beruházásnak alapvetően önerőből, a csoport erőforrásainak mozgósításával kell történnie, de a projekttársaságba mielőbb be kell vonni a kisebbségi tulajdonosokat is. Az előkészületeknek olyan ütemben kell haladniuk, hogy két éven belül ki lehessen írni a blokkok szállítására vonatkozó tendert. A pályázatok elbírálásánál pedig az ellentételezés és a hazai beszállítói kör bevonásának maximalizálására törekednek. A finanszírozást vállalatfinanszírozás formájában, főleg a projektcég tulajdonosaitól várja el az MVM, de cél a minél nagyobb beszállítói exporthitel is, lehívási jog vásárlásával. Nem tudni persze, hogy ezen elveken nem módosít-e az új kormány, illetve a pénteken az MVM élére álló új vezetés. Ha politikait nem is, szakmai kritikákat már kapott a hazai terv. Többek szerint például célszerű lenne későbbre tolni a beruházást, mert a jelen tervek megvalósulása esetén jó néhány éves átfedés lesz a már megépült, illetve a még le nem állított blokkok működése között. Ezekben az években túl nagy áramtermelő kapacitások lesznek az országban. Azt is ki kellene várni, hogy meglássuk: a szomszédos államokban előttünk indított beruházások közül mely műszaki és egyéb konstrukciók bizonyulnak sikeresnek. Ráadásul most, csúcskereslet idején nagyon drága atomerőművet építeni, később viszont leesnek az árak. (A mostani időzítés szerint egy 1000 megawattos paksi blokk mintegy 3 milliárd euróba kerülne.)

A számos országban folyó atomerőmű-építési előkészületekre odafigyelnek a majdani berendezés- és üzemanyag-szállítók is. Utóbbiak közül a legjelentősebb, az oroszországi TVEL új generációs, hosszabb élettartamú tüzelőrudak gyártásával igyekszik további évtizedekre megnyerni meglévő vevőit. A megbízásából készített és lapunkhoz eljuttatott értékelés azokat az előnyöket veszi sorra, amelyeket a paksi blokkok megépítésével élvezhetnénk. A dolgozat szerint ma már nem az a kérdés, hogy kell-e új atomerőművet építenünk, hanem az, hogy milyen formában közelítsünk a megvalósításhoz. A (magyar mérnök) szerző emlékeztet, hogy a meglévő, 2000 megawatt kapacitású paksi erőművet eleve úgy tervezték, a teljesítményét 4000 megawattra lehessen bővíteni. A paksi erőmű építése csúcsidőszakában húszezer embernek adott munkát, vagyis a most tervezett beruházás is sokaknak ígér megélhetést. Hazai cégek részt vehetnének majd a beruházásban a külföldi szállítók beszállítóiként, kivitelezőiként. A kapacitás bővítése révén csökkenne az ország energiafüggése, az esetleg keletkező energiatöbbletet pedig eladhatnánk külföldön. BHL