A Nielsen piackutató vállalat Growthreporter nevű elemzése ugyanakkor kimutatta, ezzel a folyamattal Magyarország nincs egyedül: tíz fejlett európai országban is kevesebb élelmiszert adott el a kiskereskedelem a második negyedévben. És amint Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezető igazgatója kiemelte: a forgalmi érték is tíz orszában csökkent az említett időszakban.
A görög, német, holland, svéd, dán, olasz, norvég, cseh és lengyel piacon kelt el Magyarországon kívül kevesebb élelmiszer és napicikk, míg a legnagyobb arányú mennyiségi növekedést a török és szlovák (4-4 százalék), spanyol, svájci, portugál és ír piac (3-3) érte el a második negyedévben, a múlt évi második negyedévhez képest.
A 21 vizsgált ország átlagos inflációja a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi 1,3 százalékos átlag után az idei első negyedévben 0,5 százalékra csökkent, majd a másodikban 0,8-ra emelkedett. Magyarországon az élelmiszer-kereskedelem átlagára 0,6 százalékkal mérséklődött a második negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
A magyar fogyasztókra nem jellemző "hirtelen felindulásból" elkövetett – vagy a szakzsargon szerint: impulzív – vásárlás. Erre az előre nem tervezett vásárlásra ugyanakkor nagymértékben számítnak a hipermarketek, ezért teszik ki az akciós termékeket az áruházak leglátogatottabb folyosóira. A GfK Hungária Shopper VIP kutatása szerint azonban a magyar fogyasztók 82 százaléka állítja, hogy vásárlásait tudatosan, előre tervezi meg. Hasonló eredményre jutotta a piackutató cég Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban is. A déli régió, a bolgár, a szerb és a horvát lakosság pedig inkább az élményszerű, nézelődő vásárlást kedveli.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.