Élesben a távközlési különadó

Befizették a tegnapi határidőre a rájuk kirótt különadót a lapunk által megkérdezett távközlési cégek, a mértékét azonban – a tőzsdén lévő Magyar Telekom kivételével – bizalmas adatnak minősítették. A parlament október 18-án fogadta el a több ágazatot is érintő törvényt, amelynek alapján a távközlési vállalkozások befizetési kötelezettsége eredetileg a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti rész után 4, az 5 milliárdot meghaladó után 6,5 százalék lett volna. Időközben módosult a jogszabály, és a fizetés alsó határa ma már nettó félmilliárd forint, az ennél kisebb forgalmú cégek mentesülnek alóla.

A szakma nemcsak a különadó tényét, hanem azt a döntést is kezdettől hibásnak tartotta, hogy az adó alapja a nettó árbevétel lett, nem pedig – ahogy eredetileg hirdették – a nyereség. Így az intézkedés nem egyenlő terhet ró az ágazatban működő cégekre. A nagy szolgáltatók ugyanis 40 százalékos EBITDA-val (ez gyakorlatilag az adózás előtti eredményt jelenti) működnek, nekik – az adótétel abszolút számától eltekintve – ez kisebb teher, mint a feleakkora EBITDA-val dolgozó alternatív operátoroknak.

Az árbevétel-alapú különadó szakértők szerint megszüntetheti a szolgáltatásalapú versenyt. Azok a cégek sem vonhatják le ugyanis belőle az alvállalkozói költségeiket, amelyek szinte csak közvetített szolgáltatásokból élnek (lásd az inkumbens szolgáltatók nagykereskedelmi ADSL-csomagjainak a viszonteladóit), emiatt viszont ellehetetlenülhetnek.

Lesznek olyan szolgáltatók is, amelyeket a különadó tesz veszteségessé. Ennek pedig komoly következményei lehetnek az érintett cégek számára a közbeszerzési, illetve egyéb tendereken is. Ezeken ugyanis csak olyan távközlési vállalatok indulhatnak, amelyek az elmúlt három évben pozitív számviteli eredményt tudtak felmutatni. Így 2015-ig csak a válságadó ellenére nyereségesen működő nagy szolgáltatók pályázhatnak efféle megrendelésekre, a kis és közepes cégek

automatikusan ki lesznek zárva belőle. Erre a helyzetre egyelőre nem született módosító javaslat.

A válságadó kapcsán a távközlési piacon is felmerül a kérdés, ki fizeti meg ténylegesen ennek az árát. A szolgáltatók válaszaikban többnyire a működési költségeik további optimalizálását említették, vagyis ez érintheti az ágazatban dolgozók bérét, juttatásait, de csökkentheti a beszállítóknak fizetett összegeket is. A nagy cégeknél a különadó a következő évek nagyberuházásaira gyakorolhat kedvezőtlen hatást. A Magyar Telekomnál a részvényesek is megérzik a többletadóterhet, a korábban megszokott részvényenkénti 74 forint helyett a 2010-es üzleti év után 50 forintra számíthatnak.

Alig emésztették meg a szolgáltatók a különadót, jött az újabb elképzelés a helyi iparűzési adó eddigi gyakorlatának megváltoztatására. A mostani szabályozás a szolgáltatók székhelye szerinti fizetést írja elő, ezt tervezik 2011. január elsejétől úgy megváltoztatni, hogy a jövőben át kell állni az ügyfelek lakóhelye szerinti adózásra. Ez, tekintetbe véve a rendkívül heterogén ügyfélkört, nagy adminisztrációs teherrel jár a szolgáltatók számára. Ezen a területen is lehetett némi módosítást elérni. Egyes önkormányzatok lobbijának köszönhetően a mobilszolgáltatók egy év haladékot kaptak az átállásra.

Marlene Holzner válasza a Magyarországon működő 15 multi cég közös levelére vonatkozott, amelyben az érintettek Brüsszelnek jelezték aggodalmukat a magyar kormány bizonyos válságkezelési lépései miatt.

Marlene Holzner válasza a Magyarországon működő 15 multi cég közös levelére vonatkozott, amelyben az érintettek Brüsszelnek jelezték aggodalmukat a magyar kormány bizonyos válságkezelési lépései miatt.-->