Lassan beérhet a borturizmus

Sokat fejlődött az elmúlt években Magyarországon a borturizmus: évről évre egyre több a vendég, fejlesztenek a pincészetek, és megjelentek az összetett programajánlattal rendelkező minőségi szolgáltatók. A Világgazdaság által megkérdezett szakmabeliek szerint a további fejlődéshez a többi közt országosan egységes minősítési rendszerre, a többi turisztikai szegmenssel való szorosabb együttműködésre, illetve erőteljesebb közös marketingre lenne szükség.

Hivatalos statisztikák híján nehéz megbecsülni pontosan, hogy mekkora a borturizmus nagysága Magyarországon, bár néhány más felmérés és adat alapján következtetni lehet rá. „A 22 magyarországi borvidéken ma összesen 34-35 borútegyesület működik, ezeknek minimum 10 tagja van, de a tagság száma a legnagyobbaknál a hatvan-hetvenet is elérheti. Az egyesületek összlétszáma alapján minimum 700-800 szolgáltató foglalkozhat borturizmussal kapcsolatos tevékenységgel hazánkban” – mondta a Világgazdaságnak Erdősi Mária, a Magyar Borutak Országos Szövetségének a főtitkára. Egyes becslések szerint a teljes belföldi turizmusnak 1-2 százalékát teheti ki a borturizmus, amelyre az emberek kíváncsisága és igénye folyamatosan, évi néhány százalékkal nő. A főtitkár szerint a borturizmus jelenleg egy alternatív szolgáltatás a turisztikai termékek palettáján, amelyet hol a falusi turizmushoz, hol egyéb szabadidős programhoz kötik.

Erdősi szerint a vendégeknek szükségük van a szorosan a borhoz kapcsolódó programok mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokra is. Ez utóbbiak tekintetében általában két irányba szoktak elmenni a szolgáltatók. Az egyik irányzat falusi turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolja össze (lakoma, disznóvágás, kézműves-bemutató), a másik pedig a fürdő- és wellnesslehetőségekkel, illetve az egyre népszerűbb vinoterápiával. Ez utóbbi az olyan bor-, illetve szőlőalapú gyógy- és szépségkezeléseket takarja, mint például a friss szőlővel, törköllyel, szőlőmag- és héjkivonatokkal készített fürdő, testradírozás, masszázs és pakolás. Hasonló szolgáltatások széles palettájával a hazai borturizmusnak ezt a luxusszegmensét képviseli a 2008 májusában Tarcalon megnyílt Andrássy Kúria Hotel – ez nyáron a hitelező CIB Bank tulajdonába került, amely azóta tovább üzemelteti – vagy például a villányi Crocus Gere borhotel.

„Hatalmas fejlődési potenciál van még a hazai borturizmusban” – véli Rigler Zsolt, a Nyugat-dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter vezetője. A növekedési lehetőségeket jól jelzi, hogy míg a fejlettebb borturizmussal rendelkező országokban a pincészeteknél a helyszínen történő értékesítés aránya a 30-40 százalékot is eléri, addig itthon csupán a boruk maximum 5-10 százalékát tudják a saját pincéjükbe látogatóknak eladni a termelők. „Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy egy borvidéken minél több pince dolgozzon fix nyitva tartással, közös marketingtevékenységet végezzenek, és kínáljanak kapcsolt turisztikai programokat is, ugyanis egy egyszerű borkóstolásért nagyon nehezen mozdulnak meg az emberek” – tette hozzá. Példaként említette, hogy Zalában a gyógyfürdők világával kapcsolták össze a régió borainak bemutatását és a termálvizek sikerére alapozva fejlesztenék a borturizmust, Pannonhalmán pedig a vallásturisztikai fejlesztés keretében nyitottak meg egy boréttermet ez év tavaszán az apátságban.

Erdősi Mária szerint nagyon fontos lenne létrehozni a hotelek csillagaihoz hasonlóan egy országosan egységes minősítő rendszert a borturisztikai szolgáltatók osztályozására, jelenleg ugyanis régiónként más és más osztályozást használnak. Ez segítené a vendéget, hogy tisztában lehessen azzal, az adott kategóriában milyen számú és minőségű szolgáltatást várhat el, bárhol is jár hazánkban. „Ez a jelzés lehet akár szőlőszem, fürt vagy borospohár, a lényeg az, hogy egyértelmű legyen: adott darab eléréséhez milyen követelményeknek kell megfelelniük a szolgáltatóknak” – mondta. Véleménye szerint emellett ki kellene alakítani egy közúti és információs táblarendszerszabványt, amelyet a borvidékek saját szintjükre alkalmazhatnának. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy legyen egy saját, jól elkülöníthető táblafajta, amely a borturizmussal kapcsolatos helyszíneket jelzi. De a legsürgetőbbnek azt tartja Erdősi Mária, hogy készüljön egy átfogó, országos statisztikai felmérés a hazai borturizmusról, amely alapján tisztázni lehetne, hogy jelenleg hol tartunk e téren, és erre alapozva lehetne kidolgozni egy hosszú távú fejlesztési stratégiát.

Tájékoztatása szerint az idei évben Nyugat-Dunántúl volt a legjobban teljesítő turisztikai régió, a belföldi, illetve a külföldi vendégszámban is 10 százalék körüli bővülés volt.

Tájékoztatása szerint az idei évben Nyugat-Dunántúl volt a legjobban teljesítő turisztikai régió, a belföldi, illetve a külföldi vendégszámban is 10 százalék körüli bővülés volt.-->