Cégek a „közösségi” hálókon
A cégek ennek ellenére egyelőre mégis meglehetősen óvatosan használják a szóban forgó felületeket – derül ki több nemzetközi felmérésből. Ezen a téren a legdinamikusabbak a technológia fellegvárának számító USA-ban, ami érthető is, hiszen mint azt az amerikai Edison Research legutóbbi elemzése mutatta, ott már a lakosság közel fele kapcsolódik valamelyik közösségi portálhoz. Azok száma pedig, akik naponta többször is ráklikkelnek ezekre a felületekre, az elmúlt két esztendőben a tengerentúlon több mint kétszeresére nőtt, megközelíti a 40 milliót.
A téma köré ott már számtalan szakértői, tanácsadói vállalkozás is épült az utóbbi években, igaz, a közösségi médiát használó cégek elenyésző része alkalmaz célirányos stratégiát webes megjelenésének építésére.
A magyarországi cégek egy része is ott van már a közösségi oldalakon, de ezeket a felületeket még a lehetőségeiken alul használják – mondja Siska Mátyás, a Merlin Communications közösségimédia-szakértője. Egyelőre nem igazán látják, hogyan profitálhatnak belőlük, csak a kommunikációjuk kiegészítő elemeként tekintenek rájuk. Eddig főként termékek kampányaihoz kötődő akciók idején figyelhető meg a cégek intenzívebb jelenléte a közösségi oldalakon – teszi hozzá. Ennek megfelelően ezzel a területtel itthon eddig inkább a marketingkommunikációért felelős beosztottak foglalkoztak.
A legismertebb közösségi oldalak egyre többféle konstrukcióval ösztönzik a vállalatok értékesítésorientált megjelenését – nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a közösségi kommunikáció közvetlensége nem csupán segíthet, de az egyik legfontosabb kommunikációs csatornává válhat a céges hírnevet érintő krízishelyzetek megoldásában is. A PR- és marketingfunkciók együttes és hatékony működtetéséhez azonban gondosan megtervezett és profin kivitelezett jelenlétre van szükség. Ezért a közösségi médiában nem a megjelenések darabára számottevő, hanem a vállalat kommunikációs céljaival és PR-stratégiájával együtt gondolkodni képes szakértő(k) költsége, akiket azonban hosszú távon elengedhetetlen foglalkoztatni – hangsúlyozta Siska Mátyás.
Nemzetközi szinten a cégek harmada tervezi, hogy a következő két-három évben rendszeresen monitorozza a közösségi megjelenéseket, több mint az egynegyedük hajlandó ezzel kapcsolatban komolyabb beruházásokra is – ezt állapította meg a közelmúltban a Harvard Business Review elemzése, amely a SAS Institute megbízásából készült. A Gartner amerikai piackutató napokban kiadott jelentése szerint a dologból évről évre jobban profitálhatnak az alkalmazásfejlesztők, a céges közösségi médiamegjelenést segítő szoftverekre az idén 770 millió dollárt költenek a cégek világszerte, ez mintegy 16 százalékkal több, mint az előző évben.
Történeti háttér
A közösségi oldalak megjelenése a Web 2.0 korszakra vezethető vissza, ekkor jelentek meg az első olyan szolgáltatások, amelyek tartalmát maguk a felhasználók kreálták. Majd jött a social site-ok korai korszaka, itthon az Iwiw, amelyet eleinte sokan telefonkönyvként használtak, ezen keresztül bővítették kapcsolati hálójukat. Ezek az internetes felületek azonban ennél sokkal többre képesek. A vállalkozások számára üzleti szempontból azért fontosak, mert rajtuk keresztül közvetlenül is elérhetők a céges ügyfelek. Ez a kapcsolat ráadásul kétirányú, nemcsak a vállalat üzenhet a vevőinek, hanem a különféle blogbejegyzésekben maga is szembesülhet a róla vagy a termékeiről alkotott véleményekkel, ez egyben gyorsabb reakciókra is lehetőséget adhat. A közösség nagy részét érintő események – például közlekedési sztrájkok – esetében kézenfekvőbb lehet a helyzetet a saját honlap helyett egy ilyen közösségi felületen ismertetni. A közösségi oldalak sok esetben ügyfélszolgálati funkciót is betölthetnek. A cég bekapcsolódhat az ügyfeleknek a termékei használhatóságával foglalkozó „párbeszédébe”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.