Válság után jön a hálóba kapcsolt gazdaság

A 2008–09-es gazdasági világválság után, amelyet a közgazdászok a közel nyolcvan évvel ezelőtti másik nagy világégéshez hasonlítanak, az üzleti szereplők egy része már látni véli a javulás jeleit. Ugyanakkor sokan felteszik a kérdést: „Akkor most hogyan tovább?”

A válság idején megjelent üzleti modellek nagy valószínűséggel hosszú távon velünk maradnak. Sok vállalkozás kénytelen volt túlélő üzemmódra váltani, csökkentette erőforrásait, miközben új bevételi csatornák és szolgáltatások felkutatására kényszerült.

Napjaink globális üzleti környezetében azok a szervezetek juthatnak tartós versenyelőnyhöz, amelyek gyorsabban tudják bevezetni a hatékonyabb munkavégzést lehetővé tevő folyamatokat, illetve biztosítani az alkalmazottak, az ügyfelek és a partnerek számára az együttműködést bárhol és bármikor lehetővé tevő intelligens eszközöket.

Az intelligens technológiai megoldásokra épülő gazdasági modell hatékonyabb munkavégzéshez és innovatív csoportmunkához segítheti a vállalkozásokat és az alkalmazottakat, utóbbiak legyenek akár több száz vagy több ezer kilométer távolságra. Amikor a cégek az utazási költségeik csökkentésére kényszerültek, számos szolgáltató felismerte a korábban kiaknázatlan üzleti technológiák, így a videoalapú csoportmunka kínálta lehetőségeket.

Több kutatás is rámutatott, hogy az OECD-országokban az elmúlt tíz évben bekövetkezett termelékenységnövekedés nagyobb részben az információs-kommunikációs technológiáknak köszönhető. A Világbank 2009-es Információs-kommunikációs technológiák (ICT) a fejlődés szolgálatában című jelentésében azt vizsgálta, hogy az egyes ICT-technológiák milyen pozitív hatást gyakorolnak az egy főre eső nemzeti jövedelemre. A jelentés konkrétan kimutatta, hogy a széles sávú technológiának van a legnagyobb hatása a gazdasági növekedésre: az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében a széles sávú internetes hozzáférés tízszázalékos bővülése akár 1,4 százalékpontos növekedést eredményezhet az egy főre eső nemzeti össztermékben.

Finnország, amely a 20. század második felében elért sikereit főként a technológia és az innováció iránti elkötelezettségének köszönhette, 2010. július 1-jétől minden finn állampolgár számára 1 Mbps-os (megabit per másodperc) széles sávú kapcsolatot biztosít, de nem álltak meg itt. Arról is döntöttek, hogy 2015-re minden állampolgárnak 100 Mbps-es kapcsolatot biztosítanak. Mindezekkel Finnország, a világon elsőként, állampolgári joggá tette a széles sávú kapcsolatot.

Az ICT – és különösképpen a széles sáv – előnyei a gazdaságon túlmutatva olyan közérdekű célokra is kiterjednek, mint az egészségügy vagy az oktatás. Az egészségügyi rendszerek a világ minden országában a minőségi szolgáltatások iránti növekvő igény kihívásával küzdenek. Mind a nagyvárosokban, mind az azokon kívül élő betegekkel gyakran megesik, hogy csak korlátozottan jutnak hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, különösen krónikus betegségek vagy speciális szolgáltatások esetén. Az egészségügyi dolgozók is nyomás alatt állnak, mivel munkájuk során egyre több, összetettebb, pontosabb és gyorsabb információt várnak el tőlük. Az ilyen kihívásokat az olyan egészségügyi szolgáltatások fogják kezelni, amelyek a betegeket és az egészségügyi szolgáltatókat hatékonyan, fizikai jelenlétet nem igénylő módon kapcsolják össze. Nem mellesleg mindez az egészségügy teljesen új üzleti modelljét eredményezi majd.

Az informatikai hálózatok révén az oktatási rendszer is holisztikus átalakításon mehet keresztül. A szélesebb körben elérhető, kiváló minőségű oktatás segítheti a tudásgazdaság kialakulását, mert a nagyvárosokon kívül élő fiatalok számára is biztosítja a szakképzést és felkészíti a diákokat, hogy a 21. századi globális munkaerő részévé váljanak.

A gazdasági növekedés eléréséhez a kormányzatnak és a magánszektornak minden eddiginél szorosabb együttműködésére lesz szükség. Sok országban jelenleg is a kormányzati élénkítő programok jelentik a fellendülés mozgatórugóját: segítenek felgyorsítani a gazdaságot, ösztönzik a növekedést, támogatják a helyi kis- és közepes vállalatokat, segítenek új iparágakat teremteni (gondoljunk például a zöld iparágakra), illetve ösztönzik a helyi, regionális és globális üzleti tevékenységet.

A technológia intelligens és innovatív módon történő alkalmazása növelheti a termelékenységet, csökkentheti a költségeket, és végeredményben hozzájárulhat a vállalatok, a városok, az országok s ezzel az egyes emberek életének átalakulásához. Az egész országra kiterjedő hálózatok fontosságát felismerő nemzetek versenyelőnyhöz jutnak, és nagyobb szeletet hasíthatnak ki a válság utáni új gazdasági modellek nyújtotta lehetőségekből.

A szerző a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója