Az adatközpontok hazai jövője

A következő három évben Magyarországon az adatközponti fejlesztések terén a virtualizáció áll az első helyen, amelyet a Cisco Magyarország legutóbbi kutatásában megkérdezett közel 500 hazai cégvezető közül 30 százalék jelölt meg ily módon. Ezt követi 15 százalékkal a felhőalapú megoldás, míg a harmadik helyen áll fej fej mellett az adatokhoz való mobilhozzáférés, illetve az egységes adatközponti környezet 13-13 százalékkal.

Az adatközpontok fejlődése a virtualizáció megjelenésével merőben új irányt vett, maga a virtualizáció pedig a meglévő erőforrások még hatékonyabb kihasználásának és a központi menedzselhetőségnek köszönhetően mára az informatikai fejlesztések középpontjába került.

Nem meglepő, hogy a virtualizáció előnyei közül a válaszadók közel fele éppen az erőforrások jobb kihasználását tartja a legfontosabbnak, míg a költségcsökkentés a cégek közel egyharmada számára a legfontosabb motiváció.

Az adatközpontok fejlesztését befolyásoló tényezők közül a válaszadók közel egyharmada a vállalati alkalmazások növekvő mennyiségét említette az első helyen, és csak ezt követte 22 százalékuknál a költségcsökkentés igénye, illetve a biztonság- és kockázatkezelés, amelyet a megkérdezettek 15 százaléka jelölt meg.

Az adatközpontokkal kapcsolatos elvárásokat vizsgálva ugyanakkor egyértelműen a biztonság a legfontosabb a legtöbb cég és intézmény számára, ezt 27 százalékuk látja így. Az üzleti igényeknek megfelelő rugalmasság 14,5 százalékuk számára elvárás, míg 13 százalék gondolja úgy, hogy az adatközpontok esetében fő szempont az erőforrások jobb kihasználása.

A néhány éve még fogalomként sem ismert felhőalapú (cloud computing) adattárolással kapcsolatos elképzelések mára a felmérésben részt vett cégek közel háromnegyedénél megjelentek valamilyen formában, azaz csupán egynegyedük nem számol ezzel a lehetőséggel középtávon. A válaszadók 22 százaléka már most is igénybe vesz a cloud computing elvén működő alkalmazásokat, idesorolhatók egyebek mellett az e-mail, az irodai alkalmazások, az üzleti szoftverek, a webes konferencia. A cloudos megoldás bevezetését pedig további 14 százalék tervezi. Ugyancsak számottevő, mintegy 28 százalék azok aránya, akik már vizsgálják, hogy milyen értéket jelent cégük számára a felhőalapú megoldás, de még nem hoztak döntést annak bevezetéséről. Mindössze 10 százalékot képviselnek azok, akik már megvizsgálták a bevezetés lehetőségét, de végül elvetették azt.

A szerverek tárolására alkalmas adatközponti beruházásokat az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is kitörési pontként jelöli meg mint az ágazat egyik leggyorsabban növekvő területét, ezek az elmúlt években az informatikai szolgáltatások meghatározó színterévé váltak. Európában az adatközpontok terén jelenleg a kereslet dominál, a növekedés pedig még évekig jelentős lehet. Ezen igények kielégítésére jelentős adatközponti építkezések és felvásárlások kezdődtek meg. Az adatközpont-koncentráció leginkább Nyugat-Európára jellemző, a kelet-közép-európai régió jelentősebb fejlesztésekkel felzárkózhat. VG

Egy nagy teljesítményű szervergép által felhasznált energiamennyiségnek kevesebb mint az egyharmada az, ami a ténylegesen hasznos működéshez kell. A maradék 70-80 százalék a hűtésre, adapterekre, szünetmentes tápegységekre és más kiszolgáló perifériákra megy el. Ezek a költségek jelentősen csökkenhetnek akkor, ha a cég egy adatközpontban helyezi el vagy virtualizálja szerverparkját. Egy átlagos vállalat normál körülmények között a szervergépek kapacitásának maximum 10-15 százalékát használja fel.

A virtuális szerverrel a cég nem egy konkrét eszközt vásárol, hanem a vállalat szervere egy nagy teljesítményű kiszolgálón kap helyet. A teljesítmény egy gombnyomásra növelhető, csökkenthető, és mindig csak a kihasznált kapacitás után kell fizetni.

Egy nagy teljesítményű szervergép által felhasznált energiamennyiségnek kevesebb mint az egyharmada az, ami a ténylegesen hasznos működéshez kell. A maradék 70-80 százalék a hűtésre, adapterekre, szünetmentes tápegységekre és más kiszolgáló perifériákra megy el. Ezek a költségek jelentősen csökkenhetnek akkor, ha a cég egy adatközpontban helyezi el vagy virtualizálja szerverparkját. Egy átlagos vállalat normál körülmények között a szervergépek kapacitásának maximum 10-15 százalékát használja fel.

A virtuális szerverrel a cég nem egy konkrét eszközt vásárol, hanem a vállalat szervere egy nagy teljesítményű kiszolgálón kap helyet. A teljesítmény egy gombnyomásra növelhető, csökkenthető, és mindig csak a kihasznált kapacitás után kell fizetni. Felhősítsünk! Magyar szakemberek is részt vesznek abban az európai uniós kutatásban, amely egyrészt segít felhősíteni az ilyen szolgáltatás igénybevételét tervező ügyfelek szoftvereit, másrészt kiválasztani a szolgáltatók közül a díjban és erőforrásigényben a számukra legmegfelelőbbet.

A felhőalapú számítástechnika (cloud computing) lényege, hogy a céges eszközökön futtatott üzleti alkalmazásokat nem kell telepíteni, és az adatmentések is egy távoli szerveren valósulnak meg. A szakértők szerint jelenleg nem könnyű kiválasztani a megfelelő szolgáltatót, mivel nehezen öszszehasonlíthatók a díjazási módszerek, és ha egyszer valaki ráfejlesztett az egyik szolgáltatóra, akkor már bonyolultabb a váltás.

Az Európai Unió hetedik kutatás-fejlesztési keretprogramja által finanszírozott, közel hárommillió euró költségvetésű nemzetközi projekt keretében az AITIA Zrt. olasz, spanyol, francia és román fejlesztőkkel közösen dolgozik a fent említett témákon. A jövőben a felhasználó megadhatja, milyen erőforrásra (proceszszor, memória, háttértár) van szüksége egy szimulációhoz, és a rendszer automatikusan megkeresi a megfelelő szolgáltatót, lefoglalja a kért erőforrásokat, és lefuttatja a kívánt programot. Ezzel olyan nagy adatigényű szimuláció lefuttatását is lehetne kezdeményezni, mint a holdra szállás.

A megoldás felkeltheti az energia- és távközlési szolgáltatók figyelmét is, mivel ezzel egyszerűen lefuttathatnak katasztrófahelyzetekhez kapcsolható rendszer-túlterheléses szimulációkat.-->