Életvitel IT-támogatással

Az Európai Unióban az eHealth ágazat az utóbbi években a munkaerő csaknem 10 százalékát foglalkoztatta, és a GDP majdnem 9 százalékát adta – áll a Frost & Sullivan felmérésében. Ugyanezen tanulmány szerint az egészségügyi kiadások a GDP-nél gyorsabban nőnek. Mindeközben az egészségügyi ágazatban az informatikai beruházások az elmúlt húsz évben elmaradtak a többi szektorhoz képest. Noha az egészségügyi távmonitorozás, illetve az infokommunikációs technológiák és alkalmazások bevezetése javítaná az ellátás minőségét és biztonságát, illetve segítené a fenntarthatóságát, nagyon sok még e téren a tennivaló. Jellemzően hiányzik a közfinanszírozás, és ez gátolja a szolgáltatások terjedését. A pácienseknek – igény esetén – maguknak kell a költségeket fedezniük.

A vázolt problémák természetesen Magyarországon is fennállnak. A közelmúltban az eVITA Nemzeti Technológiai Platform szakmai fórumán a hazai megoldási tervekről hallhattak az érdeklődők. Az eVITA Platform fő célja infokommunikációs eszközökkel javítani az egészség által befolyásolt életminőséget, továbbá csökkenteni az egészségügyi ellátások iránti igényt és a betegségekből fakadó egyéni, családi és társadalmi terheket. Négy fókuszterülete a következő: otthoni és lakáson kívüli távfelügyelet, terápiakövetés és -támogatás, fogyatékok pótlása, egészségmegőrzés és -fejlesztés infokommunikációs eszközökkel.

„Nagy munka áll mögöttünk. Elkészítettük a Stratégiai kutatási tervet, valamint a Stratégiai megvalósítási terv munkaverzióját. Ezek képezik a továbblépés alapját” – tájékoztatott Hanák Péter, az eVITA Platform szakmai vezetője.

Erdő Sándor, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH, korábban NKTH) elnökhelyettese reményét fejezte ki, hogy a platform tagjai és az NIH között jó együttműködés alakul ki. Hangsúlyozta: a Nemzeti Innovációs Hivatal hosszú távon érdekelt a közös munkában.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az eVITA témakörébe eső alkalmazásfejlesztéseknél és szolgáltatásoknál nem szabad az állami finanszírozásra hagyatkozni. Az esetek többségében magán-, közösségi vagy vállalkozói forrásokban célszerű gondolkozni. Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamatok előrevitelében fontos szerepet játszhatnak a szakmai civilszervezetek.

A fórumon a következő, hazai szakemberek által kidolgozott és megvalósított alkalmazásokat mutatták be: Vario Medcare (MOHAnet): egyedi fejlesztésű, speciális, érintőképernyős mobiltelefon és távfelügyeleti rendszer egyedül élő idősek és súlyos betegek számára; I-QRS életjelfigyelő telemetriás rendszer (I-QRS): viselhető szenzoros mellpánt EKG-jel, testhőmérséklet, gyorsulás, elfordulás, GPS-pozíció stb. mérésére, adattovábbítás vezeték nélküli átvitellel; MedComForm (Smart-meD): nyílt egészségügyi kommunikációs rendszer; mobil EKG (Innomed): alapvetően otthoni felhasználásra szánt ötcsatornás, rádiófrekvenciás kapcsolaton kommunikáló EKG; gyógyszer-emlékeztető (BAY-IKTI): okostelefonra fejlesztett kliensszerver-alkalmazás; minimalista tevékenységfigyelés (BME EMT): számítógép, vezetékes internetkapcsolat és szabad szoftver segítségével az egyedül lévő idős emberek tevékenységének figyelemmel kísérése az interneten keresztül; mobiltelefonos beszélőprogram, automatikus tárgyazonosításra épülő alkalmazások; internetes jelnyelvi tolmácsolás (Óbudai Egyetem).