Fókusz a videomegosztókra

Növekszik a politikai nyomás Európa vezető távközlési vállalataira, hogy minél többet költsenek a hálózatok sávszélességének a növelésére. Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendjéért felelős biztos már néhány hete azzal sokkolta ezen cégek első számú vezetőit, hogy veszélyben vannak Brüsszel ezzel kapcsolatos tervei. Márpedig nem kis összegről van szó, egy optikai szálas szupergyors hálózat kiépítése 300 milliárd eurót is felemészthet – idézi a McKinsey tanácsadó céget a Financial Times.

A legnagyobb európai vezetékes és mobilszolgáltatók – élen a Deutsche Telekommal, a France Telecommal, a Telecom Italiával, a Telefónicával és a Vodafone-nal – akarnak is többet költeni a hálózatokra. Ugyanakkor szükségük van újabb bevételi forrásokra, amelyek egy részét a tartalomszolgáltatóktól kívánják begyűjteni.

A hálózatok legnagyobb terhelését a különféle videomegosztók jelentik, élen a Google YouTube portáljával, de a Facebook is hatalmas adatforgalmat generál.

Az lesz a nagy kérdés, hogyan tudják majd az európai szolgáltatók „ennek árát” behajtani a zömében amerikai tartalomszolgáltatóktól. Az európai távközlési cégek azt tervezik, hogy pénzt kérnek majd tartalomszolgáltatóktól a videotartalmak jó minőségű továbbításáért. Ez azonban szembemenne azzal az alapelvvel, amely szerint a világhálón megjelenő tartalmakat egységesen kell kezelni. Szakértők szerint még ha lenne is olyan tartalomszolgáltató, amely fizetne az infrastruktúra-szolgáltatónak azért, hogy az ő tartalmai biztosan eljussanak a fogyasztóhoz, a világháló neutralizálását a zászlójára tűző Google majdnem biztos, hogy nem állna kötélnek.

Nincsenek egyszerű helyzetben a hálózati szolgáltatók, főleg, ha nem jutnak egységes álláspontra. Ebben az esetben ugyanis a tartalomszolgáltatók csak azok számára teszik hozzáférhetővé a tartalmaikat, amelyek nem számolnak fel érte pénzt. Ha viszont egységesen kívánnak fellépni, könnyen érheti őket kartellvád, és számíthatnak a piacszabályozó hatóságok erőteljes fellépésére. Mindezek ellenére az európai szolgáltatók nem akarnak lemondani az ötletükről.

A téma napirenden volt a múlt hónapban azon a brüsszeli megbeszélésen is, amelyre Neelie Kroes hívta meg a szemben álló feleket. Az összejövetel anélkül zárult, hogy megegyeztek volna a kérdésben, de a biztos asszony megígérte, irányításával a helyzetről és a megoldási lehetőségekről júliusra elkészül egy uniós jelentés.

„A mobilszolgáltatók bevételeinek nagy része egyelőre beszéd- és SMS-forgalomból származik, de kihasználva a mobilinternet és az okostelefonok népszerűségének rohamos növekedését, törekednek arra is, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert a mobilinternetből is. Ezért fejlesztik a szolgáltatók nagy erőkkel mobil-adathálózataikat. Fontos cél, hogy az átvitt tartalmakból származó bevételekből is részesedjenek valamilyen módon. Ez új kapcsolatok kialakulását, új piaci szereplők belépését s új üzleti modellek kialakulását hozhatja magával. Jelenleg forrong és alakul a piac, így még nem látható, mely irányok lesznek valóban sikeresek és piacképesek, s a bevételekből milyen arányban részesednek majd az egyes mobilpiaci szereplők.”

„A mobilszolgáltatók bevételeinek nagy része egyelőre beszéd- és SMS-forgalomból származik, de kihasználva a mobilinternet és az okostelefonok népszerűségének rohamos növekedését, törekednek arra is, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert a mobilinternetből is. Ezért fejlesztik a szolgáltatók nagy erőkkel mobil-adathálózataikat. Fontos cél, hogy az átvitt tartalmakból származó bevételekből is részesedjenek valamilyen módon. Ez új kapcsolatok kialakulását, új piaci szereplők belépését s új üzleti modellek kialakulását hozhatja magával. Jelenleg forrong és alakul a piac, így még nem látható, mely irányok lesznek valóban sikeresek és piacképesek, s a bevételekből milyen arányban részesednek majd az egyes mobilpiaci szereplők.” -->