Makó nem csak a hagyma fővárosa

Makónak sikerült kitörnie határ menti elszigeteltségéből. A dél-alföldi város olyan kistérségi központ, amely élhető környezetet nyújt a makói lakosság és a térségben élő emberek számára – mondta el lapunknak Buzás Péter polgármester.

– A Dél-Alföld régióban ön volt az első polgármester, aki kistérségi szintű szervezetet hozott létre a környező településekkel együtt. Talán jórészt ennek is köszönhető, hogy a város és térsége a területfejlesztési rendszer indulásakor sikeres pályázó volt, jelentős, viszsza nem térítendő forrásokhoz jutott. Makón több tízmilliárd forintos fejlesztés történt az elmúlt tizenöt évben, talán csak a Monarchia idejében volt hasonló beruházási hullám. A kilencvenes évek elején gondolt-e arra, hogy a térségi gondolkodás és a városhoz közeli települések fejlesztési céljainak összehangolása ilyen sok pénzt hozhat a konyhára, ha Magyarország az EU tagja lesz?

– Konkrétan ezekre a lehetőségekre akkor még nem gondoltam, viszont sokat tanultam elődeimtől. A makói városi közigazgatásban kezdtem a pályafutásomat, ahol ma is erősen hat Erdei Ferenc szellemisége. Hozzá hasonlóan mi is azt valljuk: „A vidék nem élhet város nélkül, és a város sem vidék nélkül.” Elődeimtől tanultam meg azt is, hogyan lehet emberi módon szót érteni a falvakkal, közös célok érdekében összeszervezni őket. Tanácsi dolgozóként megéltem a járások szervezését és megszüntetését. Én a rendszerváltás után is térségben gondolkodtam. Tudtam, Makó akkor lehet versenyképes a nagyobb városokkal, ha összefog a környező falvakkal, segíti őket. Arra törekedtem, hogy vonzó, korszerű középszintű szolgáltatást tudjunk nyújtani a térségben élők részére. A véletlenek egybeesése és szerencse is, hogy az 1997-es új hazai területfejlesztési törvény a kistérségeket is preferálva határozta meg a fejlesztési szinteket. Lépéselőnybe kerültünk, hiszen jóval a törvény kihirdetése előtt térségi polgármesteri fórumot működtettünk. Ennek is köszönhetjük, hogy az első körben több mint ötven százalékát nyertük el a megyei területfejlesztési pénzeknek.

– Több várossal ellentétben Makónak sikerült a városfejlesztést és a vonzóbb gazdasági környezet kiépítését egyensúlyban tartani. Honnan hová jutott el a város?

– A gazdasági válságot megelőző időszakban Magyarországot, így Makó városát is hihetetlen fejlődés jellemezte. Teljes jogú EU-tagként élni tudtunk a fejlesztési lehetőségekkel, eredményeket értünk el a régió kistérségeinek versenyében. Nem rugaszkodtunk el a valóságtól, mindig komplex, önmagukat fenntartó fejlesztési programokat valósítottunk meg. Makó ma egy olyan kisváros, ahol jó élni, és ahol a gazdasági válság lecsengését követően a vállalkozások

is fejlődési pályára tudnak állni. Új befektetők jöttek és jönnek hozzánk, jelenleg is több céggel tárgyalunk. Kiépítettük a gyógyturizmus alap-infrastruktúráját, az év végén átadjuk a térség

legszebb fürdőjét, amelyre alapozva az idegenforgalom a város alternatív ágazata lesz. Óriási fegyvertény, hogy a helsinki négyes

korridor keretében megépült az M43-as Makóig, 2014-re pedig

a nagylaki országhatárig ér el. Az autópályának köszönhetően egyre nagyobb a befektetők érdeklődése a város iránt. Makót választotta 2010-ben a svájci, ízfokozó anyagokat gyártó Givaudan csoport. Az üzemben a termelés jövőre indul. A társaság több mint háromszáz fő részére nyújt munkalehetőséget. Közben megújultak oktatási, valamint közintézményeink. Az egy főre jutó elnyert támogatás alapján a Makói kistérség a harmadik helyezett a dél-alföldiek rangsorában. A következő években kiépül a teljes csatornahálózat több mint 14 milliárd forintból, Makó

mellett Kiszomboron, Maroslelén, Földeákon, Apátfalván és Magyarcsanádon. Míg korábban ciklusonként négymilliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre,

a 2007–13 közötti uniós költségvetési időszak első négy évében a beruházások összege eléri a húszmilliárd forintot.

– Tekintettel a gazdasági válságra, lesz-e változtatás

a fejlesztési tervekben?

– A fejlesztésekkel nem állhatunk le. Befejezzük a

folyamatban lévőket és újabbakra pályázunk, hogy Makó a térség

és a határ menti régió meghatározó városa maradjon. Mindent megteszünk, amit egy önkormányzat megtehet az ipari és a turisztikai befektetések ösztönzésére, hogy újabb munkahelyek jöjjenek létre, és hogy vonzóvá

tegyük a várost a fiatalok számára, higgyenek abban, hogy

érdemes itt élni és családot alapítani.

Névjegy

Buzás Péter Mindszenten született, 1952-ben. A jogi és politológiai diplomáit a Szegedi Tudományegyetem karain szerezte. A Makói Városi Tanácsnál kezdett el dolgozni 1974-ben pénzügyi munkatársként. 1990-től 1994-ig magánvállalkozóként dolgozott. 1994 óta öt alkalommal nyerte el a polgármesteri tisztséget. 2006–10 között országgyűlési képviselő volt, választókerületében egyéni mandátumot szerzett. Nős, három gyermek édesapja.