Hollywood kontra Szilícium-völgy

Csatát nyertek az internetes cégek a szórakoztatóiparral szemben, de a háború még korántsem ért véget – nagyjából így értékelhetjük minden idők legnagyobb webes tiltakozását, amelylyel a kalózkodás elleni törvénytervezet (Stop Online Piracy Act – SOPA) visszavonását szerették volna elérni a jogszabály ellenzői. Azt már a Fehér Ház szombati – a tervezetet támadó – állásfoglalása után sejteni lehetett, hogy a törvény elfogadása tovább csúszik, csütörtökre azonban egyértelművé vált, újabb módosításokra van szükség ahhoz, hogy a jogszabályt megszavazhassák. Az internetes cégek szerdai tiltakozását követően – amelynek keretében több száz oldal sötétült el az Egyesült Államokban, jelezve, mire számíthatnak a netpolgárok, ha elfogadják a törvényt – ugyanis újabb két republikánus képviselő és egy szenátor is megvonta támogatását a tervezettől. Ezzel lényegében hivatalossá vált, amit Eric Cantor, a képviselőház republikánus többségének vezetője már hétfőn pedzegetett: a kalózkodás elleni törvényt jegelik, amíg konszenzusra nem jutnak az érintettek. Az új – minden bizonnyal felpuhított verzió – februárban érkezhet.

Az internetes közösség valójában két törvénytervezet ellen tiltakozik: az úgynevezett Protect IP Act (PIPA) még tavaly májusban került a szenátorok asztalára, „nagytestvérét”, a SOPA-t pedig október végén terjesztették be a kongresszus elé. Az eredeti megközelítés szerint az új törvények célja az lett volna, hogy felszámolják az olyan oldalakat, amelyek illegális letöltésekből és hirdetésekből tartják fenn magukat, hamar kiderült azonban, hogy a jogszabállyal ágyúval lőnének verébre a törvényhozók. A SOPA ugyanis keresztes hadjáratot indítana az összes olyan site ellen, amelyen jogsértő tartalom bukkan fel, s kötelezné a szolgáltatókat, függesszék fel vagy töröljék az ilyen weboldalakat. A siker érdekében pénzügyi forrásaiktól is elvágnák a törvénysértőket, hiszen a hirdetéskiszolgáló rendszereket és a netes fizetési megoldásokat kínáló cégeket egyaránt arra köteleznék, szakítsák meg a kapcsolatot az ilyen oldalakkal. Ráadásul a törvény hatálya nem csak az amerikai szerverről működő site-okra terjedne ki: az egyesült államokbeli internetszolgáltatóknak az összes olyan adatforgalmat le kellene tiltani, amely a törvény által létrehozott feketelistán szereplő külföldi címek valamelyikéről érkezik.

Látható, hogy a törvény egyértelműen a jogtulajdonosok (szoftvercégek, filmstúdiók és zenemű-forgalmazó cégek) érdekeit védi, miközben számos internetes szolgáltató működését ellehetetlenítené. Ágazati szakértők szerint amennyiben a jogszabályt elfogadják, a YouTube lényegében bezárhatná a boltot, de a közösségi és a keresőoldalaknak is olyan költséges szűrőrendszert kellene kiépíteni, amely már a működésüket veszélyeztetné.

Ennek fényében nem meglepő, hogy az amerikai sajtó Hollywood és a Szilícium-völgy lobbiharcának minősítette a SOPA miatti egyre élesebb vitát, amelyben előzetesen egyértelműen az előbbi csoportot tartották esélyesebbnek. Miközben azonban a jogszabály támogatóinak száma fokozatosan csökkent – kihátrált a törvénytervezet mögül a többek között az SAP-t, a Microsoftot, az IBM-et, a Dellt és a HP-t tömörítő szervezet, a Business Software Alliance, és visszavonulót fújtak a nagy játékgyártók is, mint a Sony vagy a Nintendo –, addig az ellenzők tábora folyamatosan bővült. Az elmúlt hónapokban olyan óriásvállalatok támadták igen hevesen a SOPA-t, mint a Google, a Yahoo!, a Facebook, az Amazon vagy éppen eBay, így előfordult az, amit néhány éve még sokan a tengerentúlon is elképzelhetetlennek tartottak: a netes cégek megtörték a szórakoztatóipari lobbit.

Sötét nap Amerikában

Minden idők legnagyobb internetes tiltakozásának minősítették a résztvevők az úgynevezett Blackout Dayt. A „sötét nap” keretében, szerdán több ezer amerikai online szolgáltató függesztette fel tevékenységét 24 órára. A kezdeményezés élére a Wikipedia és a Google állt: előbbi vezérigazgatója még hétfőn megkérte a diákokat, hogy csinálják meg előre házi feladatukat, mert szerdán nem lesz elérhető az oldal, míg utóbbi petíciót indított, s egy nap alatt négy és fél millió aláírást szedett össze a törvénytervezet ellenzőitől. A két „zászlóshajó” mellett többek közt a Firefoxot fejlesztő Mozilla, a Reddit közösségi hírgyűjtő oldal, és a Vimeo videómegosztó is részt vett a tiltakozásban. Bár a Facebook hivatalosan nem csatlakozott a Blackout Dayhez, Mark Zuckerberg majd három év után először jelentkezett egy hosszabb kommenttel az oldalon, amelyben egyértelműen a tervezet ellen foglalt állást. A tiltakozáshullám ráadásul korántsem ért véget: a Wikipedia már csütörtökön jelezte, hogy bár 162 millióan látták az oldal üzenetét egy nappal korábban, újabb akciókra lehet számítani, ha nem vonják vissza a törvénytervezett.