Ajtót nyitott a postának a mobilszektor
Az állami mobilszolgáltató piacra lépése számos kérdést felvet. Ezek közül logikai sorrendben az első, hogy mi késztette a kormányzatot arra, hogy ilyen durván beavatkozzon egy eddig is igen éles versennyel jellemezhető piac működésébe. Az szinte biztosra vehető, hogy a negyedik szolgáltató nem a gyors megtérülés reményében, sőt feltehetőleg hosszabb távon sem elsősorban (jelentős) profitszerzési céllal jelenik meg a szektorban. Amennyiben ugyanis a mobiltávközlési ágazat komoly nyereséggel kecsegtetne, minden bizonnyal a piaci elven működő társaságok is harcba szálltak volna a felkínált frekvenciáért, ez azonban már a kevésbé vészterhes, különadómentes időszakokban sem történt meg. Ezúttal ugyan volt két másik – az eljárás során kizárt – pályázó is (a vietnami Viettel és a Digi anyavállalata, a román RCS & RDS) ágazati szakértők szerint azonban ez nem cáfolja, hogy gazdasági szempontból nehezen indokolható a jelenlegi piaci körülmények között elrajtolni, így nem véletlen, hogy komoly nyugati mobilszolgáltató ezúttal sem indult az aukción.
A New York Times – amely másfél hete egy hosszú anyagban boncolgatta a hazai mobiltender fejleményeit, és a várható piaci hatásokat – két lehetséges magyarázatot talált az állami szereplő piacra lépésére. Az amerikai lap szerint a kormányzat célja az árak leszorítása, illetve a sok szempontból beállt piac kizökkentése, s így a fejlesztések felgyorsítása lehet. Szakértők egy része szerint azonban az állami szolgáltató megjelenése ezekre nem alkalmas, sőt bizonyos esetekben akár ellentétes eredménnyel is járhat.
Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője a Világgazdaságnak jelezte: A mobilpercdíjak az elmúlt időszakban azért nem csökkentek Magyarországon, mert már jó ideje hazánkban a legalacsonyabbak a régióban. Jelenleg Csehországban és Horvátországban is drágább a mobilhasználat, mint itthon, míg a lengyeleknél nagyjából a magyarországi árakon telefonálhatnak a fogyasztók. Hazánkban tehát eddig is igen éles verseny jellemezte a mobil szektort, így igencsak kérdéses, hogy egy új szereplő megjelenése lejjebb szoríthatja-e az árakat. Gyurcsik Attila szerint ráadásul mivel az új szereplő hálózat- és piacépítése komoly költségekkel jár, az sem elképzelhetetlen, hogy az állami szolgáltató megjelenése a végén többe kerül az adófizetőknek annál, mint amennyivel olcsóbban telefonálhatnak.
Az elemző emellett úgy véli: az a megállapítás sem állja meg teljesen a helyét, hogy a hazai mobilpiac beállt, s a fejlesztések lassabban haladnak, mint más régiós országokban. A hangalapú szolgáltatások esetében ugyan ténylegesen kicsi a mozgás az elmúlt években, ez azonban nem magyar sajátosság, hiszen a penetráció a térségben mindenhol 100 százalék fölötti, azaz a piac telítetté vált. A verseny így áttevődött a mobil internetszolgáltatásokra, itt azonban hazánkban is jelentős változásokat láthattunk a közelmúltban mind az árak, mind a szolgáltatások minőségének területén.
Összességében tehát igen nehéz megtalálni az állam távközlési szektorba történő visszatérésének indokait, s ennek megfelelően az új szolgáltató céljait is homály fedi, a csoportnál pedig továbbra sem árulnak el részleteket. Ágazati szakértők egy része egy ideig még abban is kételkedett, hogy a Posta–
MVM– MFB hármas saját hálózat építésébe kezd. A postánál azonban lapunk kérdésére elmondták: a kiírás egyik feltétele volt, hogy Budapesten 2012 december 31-ig, országosan pedig 2014 végéig saját hálózatot kell kiépítenie a konzorciumnak, így a csoport – amely a 0650-es behívószámot kapja – ha akarná sem tudná megkerülni a fejlesztést.
Továbbra is fontos kérdés azonban, hogy mely piaci szegmensnek kínálja majd szolgáltatásait az új vállalat. A legvalószínűbbnek továbbra is az tűnik, hogy az állami szféra lehet az elsődleges célpont, az állami megrendelések azonban szinte biztosan nem biztosítanak elegendő bevételt a működési költségek fedezéséhez és a beruházások finanszírozásához. Amennyiben azonban az új szolgáltató a teljes hazai piacot megcélozza szolgáltatásaival, még lejjebb szoríthatja a profitmarzsokat a szektorban, ez pedig a többi piaci szereplő tántoríthatja el a további fejlesztésektől.
A kritikák és kétkedők ellenére Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója bízik abban, az árverés eléri célját, azaz az új belépővel fokozódik a verseny a piacon, s olyan területekre is eljut a széles sávú mobilszolgáltatás, ahova korábban nem. A főigazgató lapunk kérdésére elmondta: nem tart attól, hogy az eredmények esetleges csökkenése visszaveti a már piacon lévő szolgáltatók beruházási kedvét, hiszen amennyiben ezek a cégek nem terveznének fejlesztéseket, nem vásárolták volna meg a felkínált frekvenciát.
Elsőkből utolsók?
Bár a Vodafone másfélszer annyit fizetett a most megvásárolt 2 megahertznyi frekvenciáért, mint ugyanezért a mennyiségért a Magyar Telekom, s majd kétszer anynyit, mint a Telenor egy 1,8 megahertzes darabért. Mégsem biztos, hogy végül a Vodafone költi a legtöbbet a frekvenciára. A felkínált blokkok közül ugyanis az választhatott először, amely a legtöbbet ajánlotta, így csak a Vodafone-nak sikerült úgy vásárolnia, hogy sávjai egymás mellé essenek. A következő hetekben kerül sor a sávátrendezésre, amelynek keretében a szolgáltatóknak össze kell rakniuk a frekvencia sávjaikat, úgy, hogy a 10, illetve 9,8 megahertznyi blokkok egybefüggőek legyenek.
Jandó Zoltán Elsőkből utolsók? Bár a Vodafone másfélszer annyit fizetett a most megvásárolt 2 megahertznyi frekvenciáért, mint ugyanezért a mennyiségért a Magyar Telekom, s majd kétszer anynyit, mint a Telenor egy 1,8 megahertzes darabért. Mégsem biztos, hogy végül a Vodafone költi a legtöbbet a frekvenciára. A felkínált blokkok közül ugyanis az választhatott először, amely a legtöbbet ajánlotta, így csak a Vodafone-nak sikerült úgy vásárolnia, hogy sávjai egymás mellé essenek. A következő hetekben kerül sor a sávátrendezésre, amelynek keretében a szolgáltatóknak össze kell rakniuk a frekvencia sávjaikat, úgy, hogy a 10, illetve 9,8 megahertznyi blokkok egybefüggőek legyenek. Javul a büdzsé egyenlege Az NMHH tájékoztatása szerint az aukcióból az állam mintegy 43,88 milliárd forintos bevételhez jut. Arányaiban a legkevesebbet a – pályázat céljaival összhangban – az új szolgáltató fizeti, amely az öt megahertznyi blokkhoz 4 milliárd forintért jut hozzá, s emellett
3-3 milliárd forintért további
5-5 megahertzes blokkot szerez az 1800 és 2100 megahertzes tartományokban is. Mindeközben a Vodafone 15,66, a Magyar Telekom 10,92, a Telenor pedig 7,29 milliárd forintot fizet be az államkasszába. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a hivatalos közléssel ellentétben az aukció szűk 34 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét, hiszen az állami tulajdonban lévő cégek befizetése valamilyen formában a kiadási oldalon is meg kell, hogy jelenjen. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.