Veszélyes járvány a láthatáron
Az antibiotikumkúrát követő hasmenéses tünetekért az esetek kb. 25 százalékában a Clostridium Difficile (CD) baktérium a felelős. Az okozott tünetek az enyhe hasmenéstől a hasi fájdalommal, lázzal vagy fehérvérsejtszám-növekedéssel járó súlyos betegségig terjedhetnek, amely akár olyan halálos szövődményekkel is járhat, mint a toxikus vastagbélgyulladás, a vastagbél átfúródása és a szepszis.
De mennyire kell ezt a veszélyt komolyan venni? A jelenlegi európai és nemzetközi adatok alapján, nagyon is! A kórházi bennfekvés során szerzett Clostridium Difficile fertőzés okozta halálozások egyes brit tanulmányok alapján a betegek 2–7 százalékát érintik, ami a rettegett MRSA (népiesen húsevő baktérium) okozta halálozásokat kétszeresen meghaladja. Ugyanakkor a fertőzés előfordulási gyakorisága is nő számos európai országban.
A legveszélyeztetettebbek azok a betegek, akik hosszabb kórházi ellátásra, vagy egyéb hosszú távú ellátási formára szorulnak. Ezekben az intézményekben a kémiai és egyéb fertőtlenítésnek ellenálló kórokozó spórái a legtöbb felületen fellelhetőek, és a hosszú antibiotikumos terápián átesett, meggyengült immunrendszerű vagy idős, esetleg egyéb súlyos betegséggel rendelkező (daganatos, veseelégtelenségben szenvedő, transzplantált) páciensek szervezetébe jutva két-három napon belül jelentkezhetnek a fertőzés tünetei.
A Clostridium Difficile fertőzés „járványossága” gyorsan változik, hiszen nemzetközi szinten nemcsak az előfordulás gyakorisága nő, hanem a súlyossága is, a korábban észlelteknél súlyosabb ”kitörések” jellemzik. A másik fejlemény, hogy olyan személyeknél is megjelent a CD-fertőzés, akik korábban egészségesek voltak, nem voltak kórházi környezetben, és nem kaptak baktériumellenes terápiát.
Az utóbbi évtizedben ugyanakkor megfigyelték egy sokkal fertőzőbb, és súlyosabb szövődményekkel járó altípus megjelenését is, mely Észak-Amerikából indult, és már átterjedt Európára és a világ többi részére is. 2000 óta Európa 16 országából jelentették a felbukkanását.
2008-ban 34 európai ország laboratóriumai vettek részt egy széles körű, az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ által indított széles körű járványügyi felmérésben. Ez igazolta, hogy az idős, és/vagy súlyosan beteg és/vagy antibiotikummal kezelt betegek voltak a legveszélyeztetettebbek. A tanulmány utánkövetése alatt elhunyt betegek 40 százalékánál jelen volt a Clostridium Difficile.
A CD-fertőzés, a jelentős megbetegedési és halálozási következmények miatt, napjainkban prioritásként kezelt népegészségügyi kérdés a fejlett országokban, az EU egészségügyi programjának pedig fontos része az ellenálló fertőzések és az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések visszaszorítása megfelelő, hatékony terápiák elérhetővé tételével.
De mit lehet tudni a jelenlegi terápiás lehetőségekről? Azt, hogy míg maga a fertőzés gyorsan változik és egyre nagyobb kihívást jelent, addig a kezelés nagyon keveset módosult az elmúlt 20 év során. A megszokott kezelés egy 10 napos antibiotikumkúra, vancomycin vagy metronidazol hatóanyaggal, mely utóbbira már egyes CD-törzsek kevésbé érzékennyé váltak.
A címben feltett kérdésre a válasz: igen, a mai fejlett egészségügyi rendszerek ellenére is bele lehet halni egy hasmenésbe. Olyan betegek, akik komoly és nagyon költséges terápiák során mennek át, végül egy visszatérő hasmenéses fertőzés szövődményeibe halnak bele. Mindez nemzetközileg arra sarkallja a szakembereket és döntéshozókat, hogy egységesebb fellépést várjanak el a fertőzés terjedésének megállítása és a hatékonyabb terápia elérése érdekében.
A helyzet súlyos és fokozódik, de legalább pontosabbak az információk
A megszokott CD-ellenes terápia utána betegek 20 százalékánál fordul elő a fertőzés kiújulása. Ez az arány 47 százalékig is emelkedhet járvány esetén, és 40–60 százalékig azoknál a betegeknél, akiknél már egy kiújulás előfordult. A sorozatos kiújulások pedig jelentős költségtöbblettel járnak: egyes számítások szerint a CD-fertőzött betegek költségei 54 százalékkal haladják meg a nem fertőzött kórházban ápoltakét, hiszen átlagosan 7–21 nappal tovább szorulnak kezelésre.Magyarországi epidemiológiáról a jelentési kötelezettség bevezetése óta pontosabb információk állnak rendelkezésre. Az utolsó rendelkezésre álló hónapok tendenciája azt mutatja, hogy 3 000 CDI esetet jelenthetnek évente hazánkban, de a nemzetközi adatok alapján érdemesebb 7 000 CDI/év esettel számolni, melyeknek egyharmada súlyos.
Angliában, a tesztelési és jelentési kötelezettség bevezetését követően az esetszám 25 százalékkal nőtt, és valószínűleg Európa más részein is ez lenne a helyzet, ha egységesebb lenne a tesztelési, diagnosztikai és bejelentési gyakorlat.
Magyarországi epidemiológiáról a jelentési kötelezettség bevezetése óta pontosabb információk állnak rendelkezésre. Az utolsó rendelkezésre álló hónapok tendenciája azt mutatja, hogy 3 000 CDI esetet jelenthetnek évente hazánkban, de a nemzetközi adatok alapján érdemesebb 7 000 CDI/év esettel számolni, melyeknek egyharmada súlyos.
Angliában, a tesztelési és jelentési kötelezettség bevezetését követően az esetszám 25 százalékkal nőtt, és valószínűleg Európa más részein is ez lenne a helyzet, ha egységesebb lenne a tesztelési, diagnosztikai és bejelentési gyakorlat.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.