BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sereghajtó szerep a céges netezésben

Komoly lemaradásban van Magyarország a vállalati internethasználat területén a többi fejlett országhoz képest, pedig a cégek számára a lehetőség adott.

Nemzetközi összevetésben meglepően kevés vállalat használja Magyarországon az internetet a mindennapi működése során – derül ki egy közelmúltban kiadott OECD-jelentésből. A fejlett országokat tömörítő szervezet elemzése szerint itthon 2011-ben a cégek kevesebb mint 90 százaléka vette igénybe a világháló nyújtotta lehetőségeket, amivel egyértelműen utolsónak számítunk a felmérésbe bevont államok között. Ez az arány Svájcban lényegében 100 százalék volt, de a régiós országok többségében is meghaladta a 95 százalékot, a szomszédos Szlovákiában például bő 8 százalékponttal rúgott magasabbra, mint nálunk. Az internethasználat visszafogottságát támasztja alá az is, hogy Magyarországon az alkalmazottak mindössze negyede dolgozik munkahelyén internetre kapcsolt számítógépen, szemben a nyugat-európai 70–90 és a régiós 30–40 százalékkal, illetve hogy itthon tízből csak hat cégnek van saját honlapja, miközben például Csehországban nyolcnak, a finneknél pedig kilencnek.

A lemaradás különösen annak fényében lehet meglepő, hogy a magyarországi internetlefedettség – tehát azon vállalatok aránya, amelyek rendelkeznek széles sávú internetkapcsolattal – nem marad el az OECD-átlagtól; az ultragyors, otthonokig vagy legalább az épületig elérő üvegszálas hálózatok kiépítettségében pedig európai összevetésben kifejezetten jól állunk.

A tanulmány szerint egyébként hasonló a helyzet a háztartások esetében is, igaz, itt koránt sincs akkora lemaradásunk, mint a vállalatok esetében. A többi OECD-országhoz képest kifejezetten kevesen használnak ugyanakkor mobilnetet Magyarországon: a száz lakosra jutó 13 előfizetéssel ezen a listán csak a törököket és Mexikót előzzük meg.

Hét százalék, 5 milliárd dollár

Az OECD jelentéséből kiderül, a hazai infokommunikációs szektor sokat fejlődött az elmúlt bő másfél évtizedben. Miközben a kilencvenes évek közepén az ágazat aránya a foglalkoztatottságban mindössze 4 százalékra rúgott, ma már meghaladja a hetet, ennél nagyobb mértékű növekedést pedig csak Luxemburgban regisztráltak. Más kérdés, hogy a szektor értékesítése nem kiugróan magas: a szervezet előrejelzése szerint idén 15 milliárd dollár körül alakulhat, miközben a szintén 10 milliós Csehországban a 22 milliárdot is meghaladhatja.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.