Visszaüthet a kínai cégek elmarasztalása

Értetlenül fogadta a ZTE és a Huawei az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának állásfoglalását, amelyben a szervezet nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a két kínai távközlési vállalatot, és azt javasolta a helyi cégeknek, illetve a kormányzatnak, hogy kerüljék az érintett társaságok berendezéseinek használatát. Bár a bejelentés nem volt előzmény nélküli, hiszen magáról a vizsgálatról hónapok óta tudni lehetett, hétvégén, a hivatalos közlemény nyilvánosságra kerülése előtt pedig Mike Rogers, a bizottság elnöke egy nyilatkozatában már utalt arra, hogy a kínai cégek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, maga az állásfoglalás azonban mégis komoly visszhangot keltett. Különösen a jelentés azon pontja került a figyelem középpontjába, amely szerint a vizsgálat során bizonyítékot találtak arra, hogy a Huawei és a ZTE kiberhadviselési berendezéseket szállított a kínai hadseregnek.

A két cég szinte azonnal reagált a vádakra. A Huawei egy hosszabb közleményben jelezte, hogy a jelentés bizonyíték hiányában marasztalta el a vállalatot, hiszen a vizsgálóbizottság 11 hónapos működése alatt sem tudott világos, objektív következtetéssel előállni vagy bizonyítékkal szolgálni. Emellett a cég a dokumentum azon állításával sem ért egyet, miszerint nem juttatták el a kért információt az amerikaiaknak: a vállalat közleménye szerint minden, a bizottság által kért dokumentumot benyújtottak.

A kínai társaságok nem véletlenül tartanak a következményektől, az állásfoglalásnak ugyanis komoly márkaromboló hatása lehet, ami nem csak az amerikai működésre nyomja rá a bélyegét. Gecse Mariann, a Huawei hazai leányának kommunikációs vezetője lapunk kérdésére elmondta: a magyarországi érdekeltség közvetlen működését ugyan nem érintik a tengerentúli események, az amerikai képviselőház állásfoglalásának azonban itthon is van visszhangja.

A legfontosabb kérdés azonban talán az, hogy mindennek mi lesz a hosszú távú következménye. Szakértők szerint ugyanis a jelentés alapvetően két dologgal magyarázható: egyrészt a közelgő amerikai választásokkal, másrészt azzal, hogy az USA jogi lépésekkel is védeni kívánja vállalatait. Ez utóbbi ugyanakkor akár vissza is üthet: a történtekre reagálhat „barátságtalan lépésekkel” a kínai vezetés is.