Túlbecsültük a netbookot

A kategória történetének leggyengébb negyedévét zárta a hazai netbookpiac szeptember végén. A vizsgált három hónapban az IDC adatai szerint alig több mint 1100 mini notebook talál gazdára Magyarországon, ami az egy esztendővel korábbinál 92 százalékkal kevesebb, de az előző negyedévben mérthez képest is majd 80 százalékos visszaesést jelent. Sőt a most regisztráltnál a kategória hazai debütálásának negyedévében is több netbook fogyott: két évvel ezelőtt, a július és szeptember közötti három hónapban ugyanis majd 8 ezer ilyen készüléket vittek haza a magyar felhasználók.

Bár a mini notebookok piacának rohamos szűkülése nem kizárólag Magyarországra jellemző jelenség, jól látható azonban, hogy amint nálunk két esztendővel ezelőtt a felfutás is sokkal meredekebb volt, mint a nyugati országokban, úgy az értékesítés hanyatlása is érezhetően gyorsabb. Szakértők szerint ennek magyarázata, hogy a fejlett államokban, és hazánkban más-más tényezők hajtották az eladások növekedését, és ennek megfelelően a visszaesés okai is részben eltérőek voltak.

A világ nagy részén a netbookok bukását az ágazati elemzők egyértelműen a táblagépek megjelenésével és gyors elterjedésével magyarázzák. A tabletek ugyanis épp ugyanazt a szegmenset célozták meg, mint a kisméretű laptopok, előbbiek azonban jobban reflektáltak a fogyasztók igényeire, így tulajdonképpen kiszorították a piacról a sokak által nem különösebben jó konstrukciónak tartott netbookokat. A hordozható minigépek piacának összeomlását gyorsította, hogy a készülékek gyártásával tavaly év végétől folyamatosan álltak le a gyártók, így fokozatosan eltűnt a piac kínálati oldala.

A netbookok mostani agóniáját Magyarországon is az okozza, hogy a gyártók feladták a szegmenst, szakértők szerint fontos azonban látni, hogy a hanyatlás első néhány negyedévében itthon még más magyarázata volt az értékesítés csökkenésének. A hazai fogyasztók ugyanis a kezdetektől fogva nem a megfelelő célra használták a mini notebookokat.

A nyugati országokban – ahogy erre Borsi Zoltán, a Dell magyar érdekeltségének otthoni és kisvállalkozói piacért felelős menedzsere felhívta a figyelmet - ezt konstrukciót alapvetően második készüléknek szánták, tehát a fogyasztók már meglévő személyi számítógépük mellé vásárolták az olcsó, de a hagyományos notebookoknál jóval kisebb tudású gépeket. Itthon a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt ugyanakkor a netbookok kiegészítő termék jellege háttérbe szorult, s a felhasználók a PC-k helyettesítőjeként tekintettek a mini notebookokra, azaz első készülékként vásárolták azokat. A probléma ezzel csak az volt, hogy a netbookok számos olyan funkciót nem voltak képesek biztosítani, amit a fogyasztók egy első géptől elvártak volna, így hamar kiderült, hogy nem képesek tökéletesen helyettesíteni a hagyományos PC-ket, s csak egy igen szűk fogyasztói réteg igényeit elégítik ki maradéktalanul.

Ez lehet a magyarázata annak, hogy a netbookok eladása itthon két negyedév alatt a négyszeresére ugrott, s 2011 első negyedévében – amikor egyébként a globális piac már szűkült – minden harmadik eladott hordozható számítógép ilyen készülék volt. Ez utóbbi arány kiugróan magasnak számít, a fejlett országokban ugyanis a szegmens piaci részesedése soha nem lépte át a 20-22 százalékot. A hazai fogyasztók ugyanakkor hamar felismerték, hogy az olcsó mini hordozható gépek nem megfelelőek számukra, így a rohamos felfutást szinte azonnal egy hasonlóan meredek visszaesés követte, s 2011 második negyedévében például már alig több mint harmadannyi ilyen készülék talált gazdára, mint az előző három hónapban.

Érdemes összeveti a netbookok eladási adatainak alakulását a táblagépekével, amelyek a magyar piacon három hónappal a mini laptopok után debütáltak. Bár a tabletek hazai értékesítése is igen gyorsan bővült, a növekedés üteme jóval lassabb volt, mint a netbookoké, elsősorban azért, mert előbbi kategóriát itthon is – a gyártók elképzeléseinek megfelelően – második gépként használták a fogyasztók. Ez azonban a gyors bukástól is megvédte a táblagépeket, amelyeknek értékestése – legalábbis éves összevetésben – azóta is folyamatosan emelkedik.

A fogyasztói igények változása ugyanakkor az immár hagyományos tábalgépek számára is komoly veszélyt jelenthet. Borsi Zoltán lapunknak jelezte: a tabletek egyelőre elsősorban a lakossági szegmensben terjedtek el, a közelmúltban azonban már a vállalatok egy része is elkezdett érdeklődni az ilyen készülékek iránt. A cégek számára ugyanakkor fontos lehet, hogy ne kizárólag táblagépként használhassák az eszközöket, hanem szükség esetén billentyűzettel ellátott készülékként, tehát kvázi PC-ként is, így a Dell menedzsere szerint a jövőben elsősorban az ilyen hibrid megoldások lehetnek sikeresek.

Előzhetnek a táblagépek

Az október és december közötti három hónap lehet az első olyan negyedév, amely során Észak Amerikában több táblagépet értékesítenek, mint notebookot. A legtöbb előrejelzés szerint a tablet a fejlett országok többségében a karácsonyi vásárlási szezon slágerterméke lesz, amire természetesen a gyártók is igyekszenek rájátszani. A kínálat rohamos bővülésének, és az olcsóbb termékek megjelenésének köszönhetően a DisplaySearch előrejelzése szerint az utolsó negyedévben a tengerentúlon 21,5 millió táblagép találhat gazdára, ez pedig közel másfélszerese lenne a várt laptop-értékesítésnek. Jövőre a teljes évet tekintve is előzhetnek a tabletek: a prognózis szerint 2013-ban Észak-Amerikában 80 millió ilyen készüléket adhatnak el, szemben a 63,8 millió notebookkal.