Az adatközpontokra figyel a Cisco

Ahogy globálisan, úgy Magyarországon is egyre fontosabb szerepet játszanak a Cisco stratégiájában az adatközpontoknak értékesített különböző eszközök – jelezte a Világgazdaságnak Varga István, a társaság adatközpont-üzletágának vezetője. A szakember elmondta: az ezen a területen ténykedő divízió prioritást élvez a cégnél. Azt követően, hogy 2008-ban a Cisco saját adatközponthálózat-családot alakított ki, az egység teljes árbevételen belüli részesedése folyamatosan nőtt, s a vállalatnál úgy kalkulálnak, hogy ez a trend a jövőben is folytatódhat. Varga István hozzátette: a terület jelentőségét jól mutatja, hogy az adatközpont üzletág köti le a Cisco a k+f kapacitásának jelentős részét.

A világ vezető hálózatieszköz-gyártójának számító társaság várakozásai szerint a következő években az adatközpontokban használt különböző eszközök iránti keresletnek újabb lökést adhat a virtualizáció, azaz a felhőalapú szolgáltatások gyors terjedése. A cég legutóbbi kutatása szerint – elsősorban annak köszönhetően, hogy a vállalatok egyre gyakrabban szervezik ki részben, vagy egészben IT-tevékenységüket – 2016-ra a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő és összességében eléri az évi 6,6 zettabyte-ot. Ezen belül a felhőalapú adatforgalom a 2011-ben mért 683 exabyte-ról 2016-ra a hatszorosára, 4,3 zettabyte-ra bővülhet, ami 44 százalékos összesített éves átlagos növekedési ütemet jelentene.

A kaliforniai társaság előrejelzése szerint a leggyorsabban fejlődő régiók Ázsia, illetve a csendes-óceániai térség lehetnek, de komoly növekedésre lehet számítani például Kelet-Európában is. Varga István elmondta: Magyarország nagyjából egy-másfél éves lemaradásban van a fejlett országokhoz képest a cloud területén, ugyanakkor látható, hogy a vállatok jelentős része már itthon is elkezdett foglalkozni az IT-kiszervezéssel.

A társaság egy másik felmérése szerint – amelyben 500 hazai közép- és nagyvállalat vezetőit kérdezték meg – a magyarországi cégek IT-részlegei számára a következő három évben a költségcsökkentés, a biztonság növelése, a kockázatkezelés, valamint a rohamosan bővülő adatforgalom kezelése lehetnek a legfontosabb kihívások, márpedig ezekre a virtualizáció és az egységes adatközponti környezet mind megoldást jelenthet.

Varga István kiemelte: bár a felhőalapú szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket már a magyar vállalatok egy jelentős része felismerte, attól kezdve, hogy egy cég elkezd foglalkozni a kiszervezés gondolatával, addig, hogy a cloud rendszert ténylegesen be is vezetik, akár egy év is eltelhet, ezért érdemes a piac esetében három-ötéves időtávban gondolkodni. A cloud szolgáltatóknak ugyanakkor fokozatosan fel kell készülnie az adatközpontok forgalmának drasztikus emelkedésére, ez pedig több más szektor teljesítményére is rányomhatja a bélyegét a következő években, akár még előbb is, mint hogy a hazai cloud szegmens ténylegesen beindulna.

A legfontosabb hatása a felhőalapú szolgáltatások térnyerésének természetesen a szerverpiacra lehet. A Cisco üzletágvezetője szerint ebben a szektorban a jelenlegi trendek egyértelműen arra utalnak, hogy a kereslet fokozatosan a drágább, ugyanakkor kisebb energiafogyasztású, és kevesebb helyet foglaló készülékek irányába tolódhat el mind globálisan, mind Magyarországon. Ezt a tendenciát egyébként a piac más szereplői is érzik. Bagi Bence, az IDC elemzője lapunknak korábban jelezte: annak eredményeként, hogy a hazai cégek jelentős része IT-költését a válság hatására befagyasztotta, a magyar szerverpiacon megugrott az igény az olcsóbb készülékek iránt, s így az átlagárak összességében csökkentek a szektorban az elmúlt években. A szakember hozzátette: a közelmúltban ugyanakkor a cloud szolgáltatások terjedése következtében már a nagyobb kapacitású, drágább szerverek szegmensében is érezhető némi mozgolódás, igaz az áttörést ettől 2013-ban még nem várhatunk a piacon.

Varga István jelezte: a szerverszektor mellett még egy fontos terület lehet, ahol a felhőalapú szolgáltatások komoly változásokat hozhatnak, és ez nem más, mint a távmunka. A szakember azzal számol, hogy rövid időn belül az úgynevezett desktop virtulizáció is beindulhat, ami tulajdonképpen azt jelentené, hogy hagyományos értelemben vett számítógép nélkül, kizárólag egy billentyűzeten és egy monitoron dolgozhatnak a munkavállalók, s mivel így a – gyakran szenzitív – adatok fizikailag nem kerülnek az alkalmazott gépére, hanem hálózati kapcsolaton keresztül egy távoli szerverről éri el az azokat – biztonsági szempontból is tulajdonképpen lényegtelenné válik a munkavégzés helye.

Hasonló véleményen vannak az IHS szakértői is: a piackutató közelmúltban kiadott előrejelzése szerint 2014-ben csak az adatközpontok hűtését és az energiaellátását szolgáló eszközökre 15 milliárd dollárt költhetnek az ilyen létesítményeket üzemeltető vállalatok világszerte, szemben a tavalyelőtti 13 milliárddal.

Hasonló véleményen vannak az IHS szakértői is: a piackutató közelmúltban kiadott előrejelzése szerint 2014-ben csak az adatközpontok hűtését és az energiaellátását szolgáló eszközökre 15 milliárd dollárt költhetnek az ilyen létesítményeket üzemeltető vállalatok világszerte, szemben a tavalyelőtti 13 milliárddal.-->